Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)

Őskor

hetőleg rézkori az a sir is, melyet ugyancsak bolygatott állapot­ban találtunk. Feltártuk egy gávai kulturához tartozó gödröt is. (Rí) Árkus Péter 15. Epö l-Öreglyuk (Komárom m.) (IV). 1916-ban Hille­brand Jenő végzett próbaásatást az Őrhegy ÉK-i nyúlványának alján, 222 m tszf. magasságban nyiló Öreglyukban, s nem talált pleisztocén-kori kitöltést. A bejáratnál nyitott szelvényben a bar­lang fenekéig kevert humuszt, vegyes régészeti anyagot (zömé­ben bronzkori cserepek, de van római- és középkori tárgy is) nagy- és kisemlős csontokat tártunk fel. (Lm) T. Dobosi Viola 16. Esztergom-La^osi dülő - Homokbány a (Komárom m. ) (XLIX). Homokbányászás során őskori edények és töredékek ke­rültek elő. A leletmentés két, tokodi csoporthoz tartozó közép­ső-bronzkori urnasir edényeit (köztük egy hatalmas méretű ur­nát) mentett meg. - A bányából később egy későbronzkori edényt is kapott az esztergomi múzeum Bauer Jakabtól. (TA) A leletmentésen részt vett: Lázár Sarolta, valamint Bánffy Eszter és Molnár Erzsébet egy. hallgatók. Horváth István Esztergom-Bánom dülő I . (Komárom m. ) Lásd 191. sz. Esz te rgom-Szentkirál y (Komárom m. ) Lásd 146. sz. 17. Gorzsa-Czukor majo r (Csongrád m. ) (XXXII). A Gor­zsa-földvárként is ismert teilen az 50-es évek eleje óta folytak kisebb feltárások. Gazdapusztai Gyula ásatásai nyomán a teli lett a Dél-alföldi Gorzsa-csoport névadó lelőhelye. A korábbi ásatá­sok - nagyrészt közöletlen - eredményeinek hitelesítése, s a te­rület veszélyeztetettsége miatt 1978 nyarán négy szelvényt nyi­tottunk. 1 1

Next

/
Thumbnails
Contents