Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1977. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/31. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1978)

Árpád-kor

A lelőhelyet nagy valószínűséggel Szentvid faluval azonosíthatjuk. A dombvonulat K-i részén, terepbejáráskor ujkőkori (dunántu'li vonaldíszes kultura kottafejes szakasz); urnasiros kultura; kelta és szarmata edénytöredékeket is gyűjtöttünk. (Ta) Dinnyés István 139. Zalavár - Kövecse

s (Veszprém m. ) (IV). A XIX. századi kataszteri térképek alapján leginkább a "Kövecses"-ként jelölt egykori szigettel azonosítható lelőhelyen 1976-ban folyt leletmentés csak a veszélyeztetett terület D-i részére korlátozódott. Idén a kutatást a Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság itteni útépítési munkáihoz arányosítva kiterjesztettük, a feltárt terület nagysága: 13 600 m^. A feltárt régészeti objektumokból bronz- és vaskori, kora Árpád-kori leletanyag került elő. Az 1976/77-ben feltárt sirok száma: 143. Ezek egy része a "Kövecses" D-i részén tavaly feltárt kisméretű templom köré koncentrálódik és mint három-rétegü templom-körüli temető sirjai jelentkeznek, melynek legfelső rétegét néhány "S"-végü hajkarika datálja. (TKFA) Munkatársak: Nagy Emese, Lovag Zsuzsa, továbbá Varga Béla, Soós Virág, Gaál István, Marx Mária, Tóth Ágnes, Lőrinczy Gábor egy. hallgatók. Cs. Sós Ágnes 140. Visegrád - Várkert, Magyar Nemzeti Bank Üdülője (Pest m. ) (XLVI). A korábbi feltárásokhoz kapcsolódva két különböző nagyságú és formájú templomnak (XI. és XIII. század) oldala mellé épített esperesi lakóháznak részletét tártuk fel. A legkorábbi templomot a XI. század elején, valószínűleg a veszprémi püspökség, 1009-ben történt megalapítása után építették. Ez a templom kisméretű volt, hossza a félkörös szentéllyel együtt mindössze 10,2 m, szélessége 4, 4 m volt. 91