Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1976. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/30. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1977)

Rómaikor

támpilléres falat magasabban meghagyták, gondosan rakott felmenő falából is látszik néhány sor. Az erőd belsejében azonban a bontás után a törmeléket egyenletesen elplanirozták. A későrómai erőd patkó alakú bástyájának csak a nyugati falát tárhattuk fel, mivel egy újkori pincével a torony többi részét alapozásig elbontották. Az erőd közvetlen közelében, a fal déli oldalán nyolc későrómai sirt bontottunk ki. A sirok egy kivételével, Ny-K-i tájolásúak voltak. A föld és téglasirokat egyaránt téglával fedték, egy gyermekcsontváz pedig téglával fedett, kőlapokból összeállitott sirban feküdt. A mellékletek közül két hagymafejes fibula és az egyik, férfisir korsó-üvegpohár melléklete figyelemreméltó. Az erőd- és toronyfalat már a középkor folyamán bontani kezdték, majd az újkorban tovább csonkították. (BTM) R. Facsády Annamária "B/6". Lajos utca 172-174. - Óbuda u. 7

. (V). Csorba Csaba középkori kutatásaihoz kapcsolódva 1976 októberében leletmentést végeztünk. A középkori utréteg alatt, római járószint húzódott. Az ehhez tartozó épületnek csak egy K-Ny-i, 42 cm vastag falát tártuk fel a középkori épület alatt. A római épület vastag bontási rétegéből sirkő oldalának oszloptöredékét ábrázoló faragott kő került elő. (BTM) R. Facsády Annamária "B/7". Bécsi ut 126-259

. (V). A Vörösvári ut 148-146. szám által határolt területen a MÉLYBER költségén előzetes kutatást végeztünk a gázvezeték nyomvonalának helyén. Ennek során előkerült egy É-D-i irányú K-Ny-i úttest. Az É-D-i irányú úttest alapozása alatt jellegtelen római kerámia volt. Az ut két oldalán településre utaló nyom nem volt. (BTM) Parragi Györgyi "B/8". A Ladik utcától északr

a a Szentendrei ut keleti oldalán feltárt szelvényekből előkerült egy épület északnyugati és délnyugati sarka, egymástól 14 m távolságra. Mivel a fal középső szakaszát kiszedték, csak egy osztófal indítását figyelhettük meg. Az épületet nyugaton egy 70-80 cm mély árok követi, s az épülettől délre is folytatódó szakaszán egy Antoninus Pius sestertius került elő. Az épülettől északra egy másik római kori építményhez tartozó sarkot találtunk, melynek megmaradt legmagasabb pontja a korábban előkerült fal legmélyebb pontjával azonos magasságban fekszik. Az épületek mellett kevés, s zömmel a ró19