Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1976. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/30. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1977)

Rómaikor

mai kor elejére, közepére tehető leletanyag volt. A feltárt részletekből az épületek alaprajzát, periódusait és funkcióját csak az - elsősorban észak és kelet felé irányuló - ujabb feltárásokkal állapithatjuk meg. (BTM) Zsidi Paula "B/9". A Köles és a Kazal utca közötti szakas

z. A Szentendrei ut nyugati oldalán, a HÉV sinek és a Dósai László utca közötti sávon, több kutatóárkot huztunk. Az itt előkerült szórványos római kori emlékanyag, valamint a déli részen feltárt lekövezés (?), egy, a közelben lévő építményre utalnak. (BTM) Zsidi Paula "B/10". A Mozaik utc

a torkolatában, a Szentendrei ut és a HÉV sinek közötti részen ásott szelvényből néhány szabálytalan alakú, egymásra dobált kő, valamint római kori peremes téglatöredék került elő, minden egyéb leletanyag nélkül. (BTM) Zsidi Paula "B/Ii". Perc U. - Fényes Adolf utca saro

k. Az aquincumi katonaváros D-i régiójában végzett kutatásaink kapcsolódtak a XIII. sz.-i klarissza kolostor feltárásaihoz. Itt ugyanis mind a kolostor, mind a templom alatt összefüggő római kori épületmaradványok mutatkoztak. - Idei feltárásaink során két, egymással szomszédos insula épületmaradványai bontakoztak ki, mindkettő főbejárata a canabae ÉD-i irányú 11 m széles főutcájáról nyilt. A két épületet erről a főutcáról K felé derékszögben leágazó 6 m széles ut választotta el egymástól. Mindkét utat használták a II. sz. elejétől a római kor utáni évszázadokig. A K-i leágazást a középkor folyamán kiiktatták a forgalomból, az ennél szélesebb főutca helyén azonban - a középkort is beleértve - ma is változatlanul közlekednek (Magyar Lajos utca). A római épületeket többször átépítették a II-V. század folyamán. Mindkét épületet hypocaustummal fűtötték, és be voltak kötve a csatornahálózatba. A D-i épület nagytermébe a IV. sz. ban apszist építettek be, két oszlopsorral. (BTM) Póczy Klára "B/12". Váradi utca 26-tól Ny-ra

. A KÖJÁL épületének alapozásánál - 3 m mélységben - két bolygatott IV. sz.-i sir került elő. Tájolásuk ÉK-DNy, ill. K-Ny-i. A sirok oldalait faragott mészkövekből állították össze. Leletanyag: korábbi kerámiatöredékek és ládikaveretek maradványai. 20