Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1974. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/28. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1975)

Honfoglaláskor

- 88 Az 1. sz. női sir sugaras hátú, fehér fém tükre alapján a sirok Attila korának határozhatók meg. A sircsoporthoz még két,lósir is tartozott. A településtől D-re mintegy 2,5 km-re kelta településnyomok kerültek elő. A földgyalu által lehordott területen több edényégető kemencét észleltünk./Ta/ Kováts Valéria Levé

l /Győr-Sopron m./. L. 26.sz. 128. Öreglak. Park utc

a /Somogy m./ /L/. Leletmentésünk a honfoglaláskori temető ujabb két sirját hozta felszinre: az 1,5 m mélyen fekvő, Ny-K-i tájolású, feldúlt csontvázak Fábián János házának DK-i sarkától 15 m-re feküdtek. Az egyik csontváz mellett hajkarikák, ezüst karperecek, bőrmaradványok, kés és csiholótöredék, valamint orsógomb maradványa feküdt. Munkatárs: Hrotkó Zsuzsa. /Ta/ Magyar Kálmán 129. Rakamaz, Strázsadombi dül

ő /Szabolcs-Szatmár m./ /XXIV/. A községnek a szomszédos Timár, ill. a szabolcsi földvár felé eső határrészében a dombokat földgyalukkal nyesették le, miközben X. sz.-i magyar temető bukkant elő. Csak a leggazdagabb, aranyveretes szablyát, tarsolylemezt, köntösdiszeket, aranylemezből kinyirt szemfedőt tartalmazó sirra figyeltek fel, amely a 20-as években előkerült geszterédi sirnál is rangosabb honfoglaláskori temetkezésünk. A temető D-i szárnyát teljesen megsemmisítették, a közép tájon levő legalább két sorban húzódó - sirokat is kiforgatták; csupán É-i végének három sorban fekvő 4-4 sirját figyelhettük meg, ill. tártuk fel. A sirok általánosabb