Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1974. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/28. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1975)

Magyar közép- és újabbkor

- 132 Feltártuk a templom D-i falának 7,7 m-es szakaszát, amelyet egy későbbi beásáskor megbolygattak. A szentély és hajó csatlakozását, a diadaliv alapfalát még nem tártuk fel. A ferences épitési módnak megfelelően, a szentély É-i oldalán előkerült a torony alapfala, melynek nagyrészt csak alapozó gödrét figyelhettük meg. A XVII.sz.-i ispotály temetője területünkre is áthúzódik. A templomtól É-ra levő sokszög záródású szentély legyező formájú támpillérei és a későgótikus bordatöredék alapján a XIV.sz. végére, a XV.sz.-ra keltezhető, a klarisszák kápolnájával azonosítható /alapfal: 1 m, szentély 5,5 m/. A két szentély közötti összefüggés még tisztázatlan. /Lm/ A külső vá

r területén, az ÉNy-i sarokbástya műemléki helyreállításával kapcsolatban régészeti megfigyelést végeztünk. A bástya 1627-ben újjáépült, hatalmas boltozatos kazamata termei három sorba húzódnak. A Kövi S. U.8.S

Z. alatt - vizvezetékárok ásásakor - két részben éremlelet került elő: 1 db ezüst tallér, 497 db apró ezüstpénz volt egy korongolt, mázas füleskorsóban elrejtve; a lelet másik része bőr zacskóban: 10 db aranyforint, 13 db ezüst tallér és 333 db apró ezüstpénz. Súlya összesen 2550 g. A lelet a habán telepen került elő, mely elpusztult; erre az égési réteg utal. A pénz elrejtését a XVII.sz. végére, a habántelep pusztulásának idejére feltételezhetjük. Gömöri János 1969-ben kutatta az Olaszbástya ÉK-i részében épült "L" alakú épületet, amelyhez földbe mélyitett, téglakemence is tartozik. A Ny-i részen előkerült az épület 160 x 30 cm-es bejárati küszöbköve. Dre téglából készült csatorna vezet az épületből 370 cm hosszan, 50 cm szélességben. Az előkerült leletanyag, valamint a másodlagosan beépitett balusztertöredékek a-