Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1974. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/28. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1975)

Magyar közép- és újabbkor

- 133 lapján a XVII.sz. végére, XVIII.sz. elejére keltezhetjük. A sánc gazdag neolitikus, réz-, kora- és középbronzkori gödrei alányultak az épület alapfalainak. Leletanyags obszidián eszközök, kagylók, agancskapa, fülesbögre, táltöredékek. A várkastélybelső váráro

k Ny-i részén folytattuk a XVI.sz.-i kapuhoz vezető hid pilléreinek kibontását; ennek során cölöplyukak helyét figyelhettük meg, melyek a XVI.sz.-i fahidhoz tartozhattak. A feltárt kőhid alapján a XVII.sz.-ban a hidat három pillérpár tartotta, melyeket később átboltozással /h: 11,30; sz: 5,2 m/, falakkal erősitettek meg. A belső várárok ellenfala az É-i kastélyszárnytól 15,7 m-re került elő. Valószínű, hogy a Ny-i részen is hasonló széles volt az árok, ezért feltételezhető, hogy a III. pillérpárt az ellenfallal összekötötték. /OMF/ J.Dankó Katalin 188. Sárszentmlhály, Május 1. u. 1

2. /Fejér m./ /XXXVI/.A középkori templom - melynek maradványai részben a mai ref.templomba épültek be - körüli temető ujabb sirjai közül egy megfigyelésre, hat feltárásra került.A sirok között jelentkező hulladékgödrök és a feltárt középkori kut arra mutat, hogy a temető szélét, vagy ahhoz igen közeli részét találtuk. Az l.sir pártájából Ítélve, a temetőnek ezt a részét a XV-XVI.sz.-ban használták. Munkatársak Szabó Klára és Fülöp Gyula egy.hallgatók voltak. /Ta/ Nagy Árpád 189. Sárvár. Sitkei erd

ő /Vas m./ /XXXIX/. A Rába árterében levő téglalap alakot körülzáró sánc átvá-