Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1974. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/28. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1975)

Magyar közép- és újabbkor

- 123 záródó gótikus szentélyének tövében enyhén iveit falmaradványokat találtunk, amelyek valószinüleg egy korábbi félkörives szentély maradványai. Mellette a XIV. sz.-i sirokat a gótikus szentély részben elvágja. A templom É-i oldalán levő két kápolna közül, az alapfalakból Ítélve, a K-it épitették korábban.Ez Zsigmond király érmével keltezett és pártaöv melléklettel ellátott sirokat vág át. A szentély közelében tavaly ház maradványainak tartott objektum feltárásakor kiderült, hogy szabadban álló kemencék maradványait találtuk. Keltezésüket a tapasztásból kikerült kerámián kivül az alattuk talált Anjou-liliomos ezüst korong is elősegíti. Az ossarium feltárását befejeztük. A XVII.sz.végén négyszögletes szentéllyel bővitve, feltehetően ez volt a Szent Mihály kápolna. A templom körüli temetőnek összesen 361 sirja került felszínre a két évben végzett ásatás folyamán. /Ta/ Biczó Piroska 175. Kehid

a /Zala m./ /XLVII/. Az egykori plébániatemplom /temetőkápolna/ feltárását folytattuk.A metszetrajzok adatai alapján a templom körül lesüllyesztettük a terepet a középkori járószintig. A D-i oldalon folytattuk a románkori kapu bontását, valamint a hajó és a szentély hasonló korú ablakainak vizsgálatát. A szentély D-i ablakának Ny-i kávája, a nyílást keretelő, élére állitott téglákkal, valamint a könyöklő egy részlete előkerült a barokk-kori javitás elbontása során. A szentély K-i ablakának nyilást keretelő, élére állitott két tégláját "in situ" találtuk a fal középrészében. A templombelsőben megismertük a XVI-XVIII. sz.-i téglapedlót, amelynek jelentős részletei alkalmasak a