Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1974. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/28. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1975)

Magyar közép- és újabbkor

- 124 megtartásra; rongált részeinél ásott kutatóárkokban korábbi padló nyomai mutatkoztak. A padló lépcső beiktatása nélkül, azonos szinten jelentkezett a szentélyben is. A szentélyt a XIX.sz.-i építkezéskor, a Deák-sirbolt kialakításakor egy tégla magasságával megemelték s ujraburkolták. A megbolygatott kriptát rendeztük; a csontokat és koporsómaradványokat a kripta egyik részébe tettük. Az egyik koporsódeszkán Deák Antal neve volt hiányosan olvasható. A kápolna tervét Istvánffy Gyula építészmérnök készitette. A feltárásnál közreműködött: Feld István, Jankovich Dénes és Kárpáti János. /OMF/ Kozák Károly 176. Kósd, Rk.templo

m /Pest m./ /XXXIV/. A tatarozást megelőző kutatás során előkerült egy jelentős méretű, támpilléres templom öt ablaka és gazdag tagozatú D-i kapuja. Az ablakok közül kettőnek felső mérmüves része a később kialakított barokk ablakok készítésekor elpusztult. A gótikus templom É-i fala egy korábbi gótikus és támpilléres templomhoz épült, amelyet egy még korábbi, feltehetően románkori templom előzött meg. E legkorábbi templom hajójának szépen megmunkált kváderkövekkel armirozott ÉK-i sarka a falkutatás során egyértelműen jelentkezett. E sarokhoz sekrestye-kápolna K-i fala csatlakozott,mellette az oltár alapozása, lépcsője /?/ is előkerült. A kápolna É-i falát középen egy támpillér erősitette. Ennek alapján feltételezhető,hogy két boltszakaszos keresztboltozat fedte a kápolnát és a XIII-XIV.sz. fordulóján épülhetett. A sokszögzáródásu gótikus szentélytől DK-re jelentős méretű fa harangtorony kő alapozása és a köritő-