Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1973. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/27. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1974)

Honfoglaláskor

- 70 megbolygatták a Vársziget szóban forgó részét. A korábbi ásatások alkalmával, tekintettel az erdőre, e területen egyetlen kutatóárok eredményeire támaszkodhatott csak a kutatás, ez utóbbi az erődités ÉNy-i részén a sziget szélét követő XI. sz.-i várfalat vágta át.

2^ 1973-ban az utóbbi ároktól mintegy 230 m-re Kre, az adott körülmények szabta kereten belül részben leletmentő, részben hitelesítő ásatást végezve olyan, területen, mely a szigetszél egyik legkiemelkedőbb pontjának látszott és ahol a legnagyobb mennyiségben mutatkoztak IX-X. sz.-i cserepek, kőtörmelékek, vázmaradványok. Két nagyobb /35 és 37 m hosszú/ kutatóárkunk és a hozzájuk csatlakoztatott néhány kisebb szelvényünk szerint a Vársziget szóban forgó területén több periódussal kell számolni; közülük a legkorábbit egy gödörházas település jelenti, melyet a nagyszámú kerámia alapján a IX. sz. második felére, a X. sz. elejére keltezhetünk. E település pusztulási rétegében jelentkeztek a második periódust jelentő melléklet nélküli vázak, melyeket a sziget szélét követő erődités épitésekor részben megbolygattak. A település - jelen eredményeink alapján - az Árpád-korra keltezhető.A mintegy 280 m hosszú és átlag 45 m széles bolygatott területen későközépkori maradványok sehol sem jelentkeztek, ami alátámasztja a 60-as évek azon megfigyelését, hogy a XVI-XVII. sz.-ban a szigetnek csak jóval kisebb és egyúttal D-i része volt erőditve.'^ Az 1973.évi hitelesitő ásatás eredményei felhivják a figyelmet a sziget É-i részének jelentőségére, egyúttal azt is bizonyítva, hogy e területén a bolygatás ellenére is komoly támpontokat nyerhet a további kutatás a településtörténeti, ill. topográfiai kérdésekben. /Lm/ Cs. Sós Ágnes