Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1973. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/27. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1974)

Árpád-kor

- 71 ÁRPÁD-KOR /XI-XIII.sz./ /127-148.térképszám/ Budapest XVI./Cinkota/. Ev.templo

m. L. 156.sz. Dunau.1 város-Canaba

e /Fejér m./. L. 62.sz. 127. Dobo

z /Békés m., gyulai j.//IV/. A kora-Árpád-kori település zártabb részében, a korábbi szelvényekhez csatlakozó, ujabb területen dolgoztunk. A 14.ház környezetét keritő szögletes árok ujabb részleteit tártuk fel. Előkerült - az itteni ásatáson elsőként - egy kőkemencés földház csekély maradványa is. A település közelében lévő Sámson vára nevü földvárban néhány kutatóárkot ástunk, azonban sok kora-Árpád-kori edény - főleg cserép üst - töredék került elő. /"B"/ Kovalovszkl Julia 128. Dömö

s /Komárom m., dorogi j./ /XIVIII/. Dömösön, az egyik legfontosabb árpádházi birtokközpontban, korai emléket tárunk fel. Tudjuk, hogy a XI.sz.-ban palota állott ott, mert I. Bélára itt szakad rá a trón, vagy talán inkább a palota valamely része, amint ezt a magyar krónikák irják. A királyi udvar jelenlétére utal I. László 1087-ben kiadott oklevele, az "ex curia". Mindez azt mutatja, hogy ez az allodium királyi palotát is zárt magába. A birtokot I.Géza fiatalabbik fia, Álmos herceg kapta meg, amely igy a Könyves Kálmán elleni hatalmi harc egyik központja lett. Itt alapított Álmos herceg társas káptalant 1008ban. A káptalan a korábbi épületeket használta fel, igy valószínűleg az általam 1973-ban feltárt templomot is, de a XII.sz.elején további épületeket emeltek, melyeknek néhány emlékét ismerjük /pl. egy óriási állati és emberalakokkal diszitett oszlop fejezetét/. A könnyű faszerkezettel fedett bazilikális templom három félkörivü apsissal záródott. A két mellékszentély fölött valószínűleg kerek tornyok emelkedtek. A legjelentékenyebb lelet a rekonstruálható állapotban maradt altempl'om volt, amely 12 egész és fél oszlopával a legszebb és leghitelesebb építészeti terünk lesz a helyreállítás után. A