Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1972. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/26. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

Rómaikor

helyreállítási terveinek elkészítéséhez a székesegyház É-i, két Ny-i zárófalára merőleges kutatóárkot húztak. Az É-i oldalfalat megközelítő kutatóárkokban előkerült a XVHI.SZ. végén lebontott várhoz tartozó egyik terrazzószint. Megállapíthattuk, hogy a kerek alakú belső várfal egészen a székesegyház É-i oldalfaláig fut,melyre a székesegyház oldalfala épült. A székesegyház Ny-i zárófala előtt rómaikori épületmaradványok mutatkoztak. Ezek közül említésre méltó egy belülről terrazzóval és kívülről falfestménnyel borított hexagon alakú építmény egyik szakasza,valamint egy apsis-niaradvány. A középkori belső várárok a többi épületrészeket megsemmisítette, már csak egy festett falvonulat nyomait lehetett megállapítani. /Ta/ Szentléleky Tihamér Tata - Tófaro

k /Komárom m., tatai j./. L. 35.sz. 85. Tác /Fejér m., székesfehérvári j./ /XXXVI/. A 15. éve folyó ásatás a római település központját kutatta. A munkák súlypontját ebben az évben a decumanus maximus és a cardo maximus kereszteződésének feltárására helyeztük. A decumanus maximus D-i oldalán lévő nagy, porticusos épület /tabernae/ folytatását a kereszteződésig terjedően sikerült megállapítani. Az üzletsor megmaradt maradványainak hossza 100 m /Ny-i végét a multszázadi csatornázás alkalmával elbontották/,előtte mindvégig pillérsor húzódik. A pillérsor DK-i irányban az épület lezáródása után is folytatódik és megerősített pillérpár formájában a cardo maximus tengelyén is áthalad /arcus?/. A decumanus maximus mellett, részben az ut közepén húzódva kikövezett vízlevezető csatornát bontottunk ki, amelyet az area sacra előtt, az ut É-i oldalán 50