Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1971. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/25. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Árpád-kor

- 71 ródásu templom, amely a XIII.az.-ban, valószínűleg a tatárjárás idején elpusztult, A romos épületet még az Árpád-korban helyreállították, uj, kisebb egyenes-záródásu szentéllyel és pillérekkel látták el. A helyreállításhoz a korábbi szentélyt alapjáig kibányászták, a második templom padlóját méternyi köves-törmelékes pusztulási rétegre építették. A XVI.sz.elején a román templomot lebontották és későgótikus csarnoktemplomot épitettek a korábbi maradványok fölé. E gótikus templomnak csak a Ny-i fele maradt meg, K-i felének alapjait maradéktalanul kibányászták. A csarnoktemplom egy érem alapján 1552-ben, Szolnok eleste évében pusztult el, az alapokból következtetve felrobbantották. Köveit még a XVI-XVII.sz.-ban elhordták, részben kibányászták, mivel az 1743-ban közvetlen közelében épült barokk kápolna nem a templomok helyére és köveiből épült. A templom körül XI-XVI.sz.-i sirok kerültek olő, köztük XI-XII.sz,-i kősir. /la/ Sóna István Kölked-Fekatekap

u /Baranya m.,mohácsi j./. L. 104.sz, Madaras-Halmo

k /Bécs-Kiskun m.,bajai j./, L. 105.sz. Mezőberény. Belentai ut 3

1. /Békés m.,békési j./.L. 92.sz. Mezőberény-Jücsökhalo

m /Békés m,,békési j./, L.31.sz. 149. Mosonmagyaróvár - Moson. Királydom

b /Győr-Sopron m./ /XIX/. A Liliom u.7.sz.alőtt átvágtuk a földvár sáncát, amelynek gerendavázas rácsszerkezetű közeit leletanyagot nem tartalmazó agyag- és homokrétegekkel töltötték ki. A gerendaszerkezet nagy ré3:e elégett, helyenként megmaradtak az elszenesedett gerendák, máshol csak korhadékuk nyomát rögzíthettük. A kitöltő anyag ennek megfelelően változott a salakszerüen összeégett tömböktől, a legkisebb égésnyomot sem mutató homokig. A sáncot kívülről agyagtöltés erősítette. A sánc belső lejtőjén és mögötte település-jelenségeket tártunk fel. A X-XIII.sz.-i leletanyag /első-