Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1971. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/25. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Árpád-kor

- 72 sorban edénytöredékek/ igazolták azt a feltételezésünket, hogy a sánc azonos a mosoni ispánság székhelyének erődítésévei. A települési rétegek között honfoglaláskori/7/ temető másodlagos helyzetű leletanyagára is bukkantunk /zabla, nyílhegy, emberi osontok, lószerszámdisz/. Az ásatáson részt vett Szőke Béla egy.hallgató. /Ta/ Pusztai Rezső-Tomka Péter Nagykanizsa-Sán

c /Zala m./. L.34.SZ. IIagymágocs-"Temető tábl

a" /Csongrád m.,szentesi j./.L.189. sz. 150. riagyvisnyó. Ref.templo

m /Heves m., egri j./ /X/. A tervezett helyreállítási munkálatok előkészítése érdekében megkutattuk a templom legrégibb, feltehetően középkori eredetű középső szakaszát a templom belsejében. A mai padozat alatt 30 cm mélyen kisméretű /3,95 x 8,30 m belméret/ félköríves szentélyzáródású kora-Árpád-kori téglatemplom szentélyének és Ny-i homlokzatának alapjai kerültek elő. Az Árpád-kori templom É-i fala beépült a későközépkori templom É-i falába. /Ta/ Nagy Árpád Pécs-Hőerőm

ü /Baranya m./. L.131.sz. Pács-Püspökvár. Dóm té

r /Baranya m./. L.190.sz. Pilisesév-Margét

a /Komárom m.,dorogi j./. L.75.sz. 151. Piliaszentkeresz

t /Pest m., szentendrei j./ /XLVIII/. Az 1967-ben megkezdett régészeti kutatásokat folytatva,a 60 m hosszúságot megközelítő apátsági templomot teljes egészében feltártuk és mindenütt elértük a belső szintet. A D-i kereszthajót még az eredeti téglamintákból illesztett padló borította.