Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1970. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/24. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Magyar közép- és újabbkor

- 96 felöl hozzaépite-c rondellát feltártuk. A DE-i és D-i oldalon húzódó védőfalat, a különböző terepszinten elhelyezkedő falrészek egymáshoz csatlákozó szakaszait kibontottuk. A torony és a ciszterna mellett D-i oldalon húzódó fal közötti szaxaszon kevé3 őskori és Árpád-kori kerámia, a vár egész területén pedig többnyire XV-XVI.sz.-i kerámia- és vasanyag került elő. Az eredmények többszöri átépitésre engednek következtetni, de a vár alaprajzának és építési periódusainak tisztázását csak a további ásatásoktól várhatjuk. A felmérést Farkas Pál mérnök végezte. /OMF/ Gádor Judit 139. Szerencs-Rákóczi vá

r /Borsod-Abaúj-Zemplén m., szerencsi j./ /XVII/. Az előző években elkezdett ásatást folytatva, a külső várudvarban álló barokk lakóépület falkutatásával megállapítottuk az épitési periódusokat. Ezek szerint a későközépkori /XVI.sz.-i/ Ny-i várfalhoz először egy két-helyiségből álló emeletes épületet épitettek. Az egyik földszinti helyiség a konyha volt, melyben megtaláltuk a mosogató helyét. Az épület padozata facölöpökön álló deszka volt. Ehhez az épülethez az ÉNy-i részen később még épitettek, majd a harmadik periódusban épült a K-i rész, az emeleten nyitott árkádos barokk folyosóval. Tisztáztuk a tervezéshez szükséges műszaki adatokat /falak szerkezete, alapozási mélység stb./ is. /OMF/ Valter Ilona 140. Székesfehérvár,Rózsa Ferenc u.3

. /Fejér m./_ /XXXVI/. Lakóház épitésekor kisméretű románkori templom maradványai kerültek elő. Feltárással megállapítottuk, hogy a templom szentélyét három karély diszitette, hajója négyzetalaku. A szentély boltozatát négy oszlop tartotta, amely közül három egyszerű, diszitetlen fehér márványoszlop, ezek rómaikoriak. A negyedik oszlop hiányzik. Egyik töredék alapján valószinüsithető, hogy azt egyes kifaragott oszlopdobokból készítették. A hajó terrazzópadlóval fedett és egyszerű faloszlopokkal diszitették. A szépen