Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1970. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/24. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Magyar közép- és újabbkor

- 97 faragott kváderkövekböl készült falak a szentélynél J,5 i magasságban maradtak meg. A szentélynél vörösmárvány és téglaszint /járószint? oltárszint? ülökeszint?/, valamint egyszerű festésű vakolatmaradványok kerültek elő. A teaplom D-i oldalán kivüli csontvázas, Ny-K-i tájolású, és melléklet nélküli sirok részint bolygatott, részint bolygatatlan állapotúak. A templom teljes egészében megegyezik a tarnaszentmáriai templommal. Vslószinü, hogy ez a templom Szt.István uralkodása alatt épült éa igy időben megelőzi a tarnaszentmáriai templomot. A most megtalált templom minden valószinüség szerint az eddig csak oklevelekből ismert Szt.Kereszt plébániatemplommal azonos. /Ta/ K.Éry Kinga - Kralovánszky Alán Szombathel

y /Vas m./. 1. 39.o.-t. 141. Szügy-Kosztolik tet

ő /Nógrád m., balassagyarmati j./ /II/. A község határában, a Csesztve felé vezető ut mentén /Bakó pusztától kb. 1,5 km-re/ fekvő Kosztolik tető D-i részén, a domb enyhe hajlatában, kisméretű körtemplom alapfalait tártuk fel. A keletelt, két köriv formából kialakított templom bossza 8,5 m. A nagyobbik köriv átmérője 5,5 m. A hozzácsatlakozó szentély kissé patkó formára torzitott ivü. A diadalivnél átmérője kb. 3 m. Leletanyagot, temetkezést, keritésfalat, település nyomát nem találtunk. /Ta/ Gádor Judit 142. Tata - Vá

r /Komárom m., tatai j./ /XII/. Az 1965-ben megkezdett várásatás folytatásaként befejeződött a ma álló épületen belül a legkorábbi periódus kutatása; a középkori kaputorony alapjainak feltárása. Előkerült a Zsigmond-kori palota DK-i tornya. A DK-i falszorosban és a kaputorony feltöltésében nagymennyiségű gótikus és reneszánsz faragott követ találtak. A kö-