Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1969. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/23. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1970)

Árpád-kor

- 64 ­103. Esztergom-Vá r /Komárom m./ /XLIX/. A műemléki hely­reállítási munkákkal kapcsolatban az esztergomi királyi palota légkondicionáló berendezésének vezeték-fektetési munkáinál a palota altemplomában középkori falak átvágására került sor. Az ennek kapcsán felmerült kisebb leletmentő kutatás ujabb, döntő bizonyítékot hozott a szentistváni és III.Béla építkezései kö­zötti időszakban már korábban is feltételezett, de kevés tárgyi adattal bizonyitott épitési periódusra, melynek kora feltehető­en a XI.sz. fordulójára, ill. első évtizedeire tehető. /TKFA/ Nagy Emese 104. FeÍgy ő /Csongrád m., szentesi j.//XXXV/. Az 1969-es ásatási évadban megállapíthattuk, hogy a település nagy része föld fölé épült házakból állott, tehát az eddig kizárólagosnak tartott putrilakások mellett igen sok fa, vertfalu, sőt esetleg téglaház is volt a faluban. A továbbiakban már ezekre a föld fölé épitett házakra összpontosítjuk a figyelmet és a hozzájuk tartozó "szabadon álló" kemencékre. Munkatársak: B.Nagy Katalin, Bálint Csanád,valamint Sző­ke Ágnes restaurátor. /"A"/ László Gyula 105. Győr - Posdom b /Győr-Sopron m./ /XI/. A külvárosban fekvő Uj Élet MTSz területén föld- és homokbányászat hozta fel­színre a csontvázas sirokat, melyek a leletmentés megkezdéséig a mellékletekkel együtt el is pusztultak.A továbbiakban 50 sirt tártunk fel. A temető soros, X-XI.sz.-i magyar köznépi temetke­zés. Jellemző leletei: ezüst és bronz egyszerű és S végű hajka­rika, bronzpánt és huzalgyürü, fonott ezüst gyürü; gyöngy.vas­kés, szeg és nyilcsucs. Néhány sirnál koporsónyomokra bukkan­tunk. Feltűnően kevés a kerámia. A temető 23. sirja tájolása és melléklete alapján koráb­binak határozható meg. A feltárásra került felület ÉK-i részén római telepjelenségeket figyeltünk meg, ahol a hitelesítés so­rán kiszedett fal nyomait találtuk. /Ta/ Albeker Mária

Next

/
Thumbnails
Contents