Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1969. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/23. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1970)

Árpád-kor

- 65 Győr, Széchenyi té

r /Győr-Sopron m./. L. 28.o.-t. 106. Győr-Székesegyhá

z /Győr-Sopron m.//XI/. A szentélyek mögött adatokat nyertünk a románkori épitkezésre vonatkozóan.! főszentély mögötti szelvényben előkerült az 1720-1740 között épitett és kriptával bövitett Rozália kápolna maradványa, alatta pedig egy római épület alapfalait tártuk fel, egy ahhoz tartozó terazzópadló maradványaival együtt. Két római tűzhely, kerámia- és fémleletek is előkerültek itt. A felső rétegben bolygatott sirokat találtunk, amelyek a XVIII.sz. II.feléig meglévő temetőhöz tartoztak. Egy szórványként talált "S" végű bajkaiika és a XVIII.sz.-i leletek /kereszt, olvasó, koporsóveretek stb,/ jelzik a temető használatának korát. A székesegyház É-i oldalán ásott 1-2.sz. kutatóárokban a románkori és a gótikus alapozás maradványai, valamint sirok kerültek elö. Az alapozások különbözősége és a székesegyház ÉK-i részének egykori kétszintűsége felveti annak lehetőségét, bog? a győri székesegyház a XII.sz.-ban a jánoshidai és a kisbényi /Bina/ templomok alaprajzához volt hasonló. A Ny-i homlokzat előtt ásott 3-4.sz. kutatóárkokban szépen faragott kváderkövekből épitett falmaradványt tártunk fel, amelyen gótikus köfaragójegyek voltak. A kőfaragójegyek közül néhány azonos a székesegyház DNy-i sarkán látható gótikus falmaradványon és támpilléren lévő jegyekkel. E maradványok azt bizonyítják, bogy a székesegyház a középkorban hosszabb volt, mint azt a XVI.sz.közepe táján készült felmérés alapján gondolhattuk. A D-i mellékszentély mögött ásott 5.sz. kutatóárokban és a III. szelvényben előkerült alapozás és a foszentélyhez való csatlakozás, amelyről nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy egyidőben épült, mint a főszentély és az É-i mellékszentély. A feltárási munkákban részt vett: Levárdy Ferenc művészettörténész, a felmérésekben Busi György és Benkhard Lilla rajzolók. /OMF/ Kozák Károly-üzsoki András