Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1965. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/20. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1966)

Rómaikor

- 29 RÓMAIKOR /34-55. térképszám/ Adon

y /Fejér m.,dunaújvárosi j.//XXXVT./. Koracsászárkori bennszülött temetőt találtak a pusztaszabolcsi ut mentén, a Száraz-ér partján dolgozó homokbányászok. Az első két csontvázas sir mellékleteit ők szolgáltatták be a muzeumnak. Feltárásaink során már csak hamvasztásos temetőrészt érinthettünk. Két hamvasztásos sir közül az egyik harcos sirja volt, melyben kard, pajzsdudor, vaskés, bronz- és vas fibula és edénymellékletek voltak. A temető feltárását be kellett fejeznünk,mert a második világháborúból visszamaradt lövészárkokban fel nem robbant lövegeket találtunk, de a La Téne-D temető azon a részen is folytatódik. B.Vágó Eszter Alsódörgics

e /Veszprém m., veszprémi j./ /XLV./. Varga István házának udvarán K-Ny tájolású kőlapokkal bélelt későrómai sir került elő. Mellékletei: ezüst gjrürü, bronz karperec, ólomsúly, korsó. /Ta/ Palágyi Sylvia 34. Ács — Vaspuszv,

a /Komárom m.,komáromi j./ /XLI. /. A vaspusztai bejárótól 1,5 km-re a Duna partján,az 1785-ös folyam-méterkőtől K-re kezdtük el Ad Statuas táborának feltárásét. A szabályos, téglalapalaku castelumnak kb.l/3-át már elvitte a Duna, a megmaradt rész tájolás szempontjából a mai Duna medréhez nem alkalmazkodik.KNy-i tengelye 101,5 m hoszszu, É-D-i irányban 90 m a fennmaradt rész átlagos hossza.A tábort 110 cm vastag fal vette körül, melyet szabályos, helyenként kváderkövekből építettek, alapja több mint 2,5 m-re nyúlik a rómaikori járószint alá. A kőtábort kettős árok vette körül, a külső, mélyebb, 16 m-re volt a táborfaltól. E külső fossával egy korábbi cölőptábor vallumát is átvágták.