Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1965. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/20. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1966)

Rómaikor

- 30 a cölöptábor a C /ohors/ I Hispanorum/ téglabélyegek alapján az I.sz.végén, a Flaviusok alatt épülhetett,A falakhoz belül va3tag, befelé rézsüsre kiképzett földtöltés is járult. Megkezdtük a porta principalis dextra feltárását is. A kaputorony méretei: 570 x 4-75 cm - a beugró tornyok tipusához tartozik. A tábor belsejében 2, a tengellyel megegyező irányítású építmény alapfalait vágtuk át,egyiken festés nyomait is felfedeztük. A retenturában fabarakk cölöpnyomait tárhattuk fel, mely valószínűleg még a cölöptáborhoz tartozott. Leletanyag: bélyeges téglák, kevés érem, terra sigillata, egyéb kerámia és üveg alapján a kőtábor építését Hadrianus korára tehetjük. A téglabélyegek közt LEG XIII G/emina/, C/ohors/ I T/hracum/, LEG X G/emina/ gyakori, ezzel szemben mindössze egy LEG I ADI/utrix/ jelzésűt találtunk. A falak kutatása során legtöbb helyen két római szintet állapíthattunk meg. Az éremforgalom alapján valószínű, hogy a tábort a IV.sz.végéig használták. Az erőd területén számos középkori bográcstöredék, valamint egy, a tábor falához épített bécsi kerámiával keltezett kemence /?/ arra utal, hogy a falak felmenő részeit a koraközépkori bolygatások után, a XVII.sz. folyamán szedhették ki. A legalsó szintekben bronzkori edénytöredékeket találtunk. A canabae nyomai a tábortól K-re fedezhetők fel. /DK-RKCs/ Gabler Dénes Balatonalmádi, Bajcsy Zsilinszky u.92

. /Veszprém m., veszprémi j./ /XLV./ sz. ház kertjében árokásás közben csontvázas sirra bukkantak. A mellékletek alapján a későrómai temető részének tekinthetjük. /Ta/ Dax Margit