Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1965. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/19. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1966)

Árpédkor – Középkor

tunk; a benne lévő mészdarabok arra mutatnak, hogy építkezési gödör volt. A templom Ny-i bejárata elé a XIV.sz.-ban gótikus előcsarnokot építettek, melyen a XV.sz.-ban kisebb átépítések történtek. Az előcsarnok márvány padozata és a templombelső későbbi márvány padozata korban egyezik. A kutatás során a templom D-i oldalán és É-i részén, kb.egymással szemben l-l bejáratot találtunk.Az É-i románkori bejárat elfalazása összefügg a XV.sz.-végi kolostorépitkezéssel! A kapunak a korábbi kolostorral volt kapcsolata, az uj bejáratot a kereszthajó É-i falában alakították ki és az a K-i kerengöfolyosóba vezetett. A kolostor D-i folyosóját a törmeléktől megtisztítottuk. Megtaláltuk a kerengő DNy-i sarkát és a Ny-i traktusfalat, mely az előcsarnokhoz hozzáépült, A kolostor D-i folyosójában talált égési réteg XVI.sz.-i kerámiaanyaga jelzi a kolostor pusztulását, mely a török időkben következhe tett be. A templombelsőben, az előcsarnokban és a kolostor D-i folyosójában sok többrétegű temetkezést tártunk fel. A két utóbbi helyen a koporsókat téglasirban helyezték el. A feltárás legértékesebb anyagét képezik a faragott kövek, ezek között is a szobrászati részletek. Egyidejűleg a régészeti feltárással a templom Ny-i és D-i részén tereprendező munka folyt, melynek sorén egyelőre a XV.sz.-i nivót alakítottuk ki. A helyreállítások tervezője: Sedlmayer János épitészmérnök. /OMF/ Kozák Éva 71. Budapest I.. Dőbrentei tér /V./

. Hitelesítő ásatást végeztünk a Garády Sándor által 1937-ben feltárt középkori temp lommaradvány DK-i sarkán. Megtaláltuk a felmenő falakhoz igazodó belső járószintet, alatta pedig tekintélyes vastagságú kőpor, kőzuzalékréteget. A felmenő falak alapjaként mutatkozó - helyenkint Garády által is konstatált - széles alapfal rómaikorinak bizonyult. Alapozásának kezdete a középkori szint alatt l,3o m-re jelentkezett. Ezt az alapfa-