Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1965. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/19. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1966)

Árpédkor – Középkor

lat nem tárhattuk fel a magas talajvíz miatt. Az alapfal rómaikori volta szolgált magyarázattal a közuzalékrétegre is. A jelek szerint a templom építésekor - feltehetően a XII.sz. végén - az akkori járószintből kiemelkedő széles falmaradványt használták alapozásként és a kőzuzalék a középkori templom, azaz a felmenő falak építésének hulladéka^- Feltártuk a DK-i témplllér részletét is.rézsüs lábazata XIII.sz.-i rétegben helyezkedik el. Az idő rövidsége miatt a lábazatot már nem tárhattuk fel és nem értük el a legkorábbi külső járószintet sem. /BTM/ Lóesy Erzsébet 72. Budapest I., Hess András tér 1-3

. /V./. A Halászbástya és *bolya utca közötti sétány középkori domonkos kolostorépület templomának szentélyétől É-ra lévő sziklanyelven a bástyafal rövid szakaszát; mögötte, a sétányon pedig a kolostor K-i szárnyának egyik nagyméretű, terrazzó padlóval burkolt helyiségét tártuk fel. Ennek DK-i sarkában két fedlap nélküli, kifalazott sirüreg került elö kifosztott állapotban. Nagyobb méretű, egykor boltozott, korülfalazott sírkamrát tártunk fel a sziklanyelv DK-i szegletében a koloatorépületen kivül. A terrazzópadlós helyiség K-i, homlokzati faléban egy korábbi periódus két ablakénak maradványát találtuk meg, továbbá egy későbbi, átépítésből származó széles ós két gótikus pillérrel szegélyezett nyilést. A-sirok kifosztása és törmelékkel való betöltése a török hódoltság ele.jén történt. A XVT.sz* végén elfalazták a helyiség nagy tyilását és a bástyafalat vastag töltéssel erősítették meg./BTW H.Gyürky Katalin 23. Budapest I.. Kaplsztrán té

r /Mária Magdolna templom/ /V./. A gótikus torony helyreállításánál végeztünk részletkutatásokat. Tisztáztuk a templom alaprajzát, épitési periódusait. A budai magyar lakosság plébániatemploma a XIII. sz. közepén épült, a XIV-XV.sz. folyamán háromhajóssá épitik