Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1964. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 18. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1965)

HONFOGLALÁSKOR

- 71 ­templom ásatása. A templom eredetileg kívülről kerek alap­rajzú, belülről 6 fülkével tagolt rotunda volt. Téglából épült. Az ásatás során előkerültek a később lebontott Ny-i részének alapfalai, K-i fülkéjében téglából falazott oltárjá­nak alapozása, téglából rakott dekorativ zárópárkánya. A ro­tundát később szögletes hajóval bővítették, a kerek templom szentéllyé vált. Ennek az első bővítésnek csak alapfalait találtuk meg, melyekből felépítésére nem lehetett következ­tetni. Ezt az első bővitést lebontották. Helyére a XII. szá­zad végén, a XIII. század elején kváderkövekből rakott ujabb hajót építettek 2 épitési periódusban. Az első periódushoz tartozik az É-i és a Ny-i fal, a másodikhoz a D-i fal, a Ny­i kapuzat és a karzat. Ezt a templomot nem fejezték be, K­i része megoldatlan maradt. Eredetileg 3 hajósnak tervezték, oszlop-pillér váltakozásos álbazilika lett volna. Erre mu­tat, hogy a diadalív alatt pilléralapozásokat találtunk s a XVIII. századi falakban több oszlopdob, pillérlábazat került elő, másodlagosan beépítve. Ezeket már nem tudták felhasz­nálni az eredeti terv szerint. - A templom a XVII-XVIII.szá­zadban erősen megrongálódott. 1789-ben restaurálták, egész diadalive ekkor épült. D-i fala mellett négyszögletes csont­ház látott napvilágot. A szentélyként szolgáló kerek temp­lomba a XVI-XVII. században temetkeztek.- Munkatárs: K.Nagy­pál Judit ép. mérnök Molnár Vera Kardoskut-Fehért ó /Béké3 a., orosházi j./ /XXV/. A pusstaközponti általános iskola úttörői a tó É-i partjában bronzcsatra és III. Béla bizánci mintájú rézpénzére bukkan­tak. Terepbejárásunk során kitűnt, hogy a leletek az árpád­kori Ápácaegyháza /?/ falu területéről valók. /Lm/ if.1.Olasz Ernő 123. Kisnána, Vá r /Heves m., gyöngyösi j./. A há­rom éve tartó ásatás 1964-ben tisztázta a vár körüli falszo­ros szintjét és egyben megállapitotta, bogy a kő várfalat megelőző időkben facölöpök által tartott földsánc övezte a várat, A farkasveremmel összekötött faltorony belsejét kutat­va, É-i felében nagyméretű aknát tártunk fel, melynek fel­töltéséből több értékes gótikus faragott kő és a Kompolti sirkő /a vár tulajdonosa/ egy nagyobb töredéke kerültek fel­színre. E toronytól D-re a várnál régebbi, 25,60 x 9,60 m nagyságú téglalapalaku épület pince részét tártuk fel, me­lyet a külső várfal két részre oszt. A külső járószinttel egy nivón gerendahelyek és kőkeretes világitó ablakok sora hú­zódik. A hamus, égetett feltöltésből sok értékes koragótikus kerámia került elő. Az épület feltárása még folyamatban van. Az udvar szintje alatt kőboltozatu pince került feltárásra. A

Next

/
Thumbnails
Contents