Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1964. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 18. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1965)

HONFOGLALÁSKOR

- 72 pince a vár K-i oldalával párhuzamosan halad, majd as udvar közepén derékszögben Ny-ra fordul éa a faltorony előtt T alakban szétágazik. A feltöltéséből vörösiaárvány kéaőgótikua sirkő igen kvalitásos darabjai kerültek elő. A volt mozi épülete helyén is kutattunk, ahol a várfal K-i szakaszát felhasználva, annak belső oldalán 4 helyiséget alakítottak ki, úgyhogy a várfal egyben e helyiségek K-i zárófala. Egy in situ konzolkő a helyiségek magasságát is megadja és a sifc mennyezet kialakításához is bizonyítékul szolgál. Egy későbbi épitási korszakban a három Di helyiségből egy nagy helyiséget alakítanak ki. A legészakibb helyiségben kemence maradványait tártuk fel. A várterület DK-i sarkán patkó alakú kaputorony alapjai kerültek felszinre. Feltárása még folyamatban van. Az ásatás későgótikus és reneszánsz faragott köveket, Kill., XIV., XV., és XVI. századi kerámiát é3 nagymennyiségű középkori vastárgyat hozott felszinre. /OXP/ pamer Nóra 124. Kőszeg, Ny-i városfa

l /Vas m./ /LV./. A középkori Ny-i városfal és az előtte húzódó, részben feltöltődött várárok műemléki rendezése előtt kisebb ásatást végeztünk az árok, valamint a városfal mögötti udvar /Chernel u.12./ területén. Az ásatás legfontosabb eredménye a kettős középkori városfalrendszer megállapítása volt, ami megerősítette az 1962. évi ásatás megfigyelését. A belső városfalnak itt is többaétere3 csonkja húzódik, a külső falon pedig részben elbontott és átalakított négyszögletes faltorony áll. A befala zásból sikerült földszinti Is emeleti lőréseit kibontani. Az árok átvágását meghiúsította a talajvíz szintjének eres megemelkedése; a talaj viz emelkedésének okát nem az időjárási viszonyokban, hanem a középkori várárok vízlevezető funkciójának megszűnésében kereshetjük. /(ELP/ Holl Imre 125. Leteny

e /Zala a., letenyei j./ /XX./. A Mura árvízvédelmi töltésének építéséhez a községtől 2,5 km-re Nyra az árterület szélén levő "Szentkeresztdomb" elhordásat tervezték. A földmunka kezdetét megelőzően egy kerekhajóju és patkóives szentélyű árpádkori templomi lapozás maradványait zártuk fel. A templomhajó belsejében és a templomtól D-re csontvázas temetkezések mutatkoztak, a templomtól É-ra egy rézkori gödröt bontottunk ki. A leletmentés folyamán rezkori, korabronzkori, római és árpádkori cseréptöredékek kek kerültek elő, A templom kiszedett alapozásának betöltésében néhány klsóközépkori caeréptöredéket találtunk. /Lm/ Parádi Nándor