Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1963. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 17. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1964)

KÖZÉPKOR

- 97 egy 7x7 m nagyságú, dongaboltozatos pincehelyiség került elő, amely a Lorántffy-szárny fennálló részeihez hasonlóan, az épületet körülvevő várfalhoz csatlakozott. A feltárt helyiség a torony Ny-i sarkával érintkezett, igy nyilvánvalóvá vált, hogy az udvar minden oldalról zárt volt. Tisztázódott a Lorántffyszámyból a toronyba való átjárás eddig megoldatlan kérdése is. Ebben a torony ÉNy-i falához csatlakozó XVII. sz.-i támpillérnek volt szerepe. A feltárt helyiség ÉK-i sarkától a Perényi loggiáig támfal húzódott, amely a magasabb szintű udvart elkülönitette a torony melletti terület mélyebb szintjétől, ahová a pince bejárata is nyilott. A XVII.sz.-ban e támfalra támaszkodott a toronyba vezető, cölöpökre épitett fahid. A torony körüli ároknak az udvarra eső kis szakaszából is feltártunk egy részletet. Az árok legmélyebb részéből is későközépkori leletek kerültek elő. Befejeződött az Olaszbéstya DK-i sarkában már részben feltárt épület kibontása. Az épület közepét a 3.8ox3.25 m-es alapterületü kemence foglalta el, amelyhez még egy kisebb kemence is csatlakozott. XVII-XVIII.sz.-i kályhacsempék és egyéb leletek kerültek elő a ház belsejéből. Padlójába őskori /fiatalabb kőkori - bükki és bronzkori/ gödrök mélyedtek. Kovalovszki Julia Sárospatak-Rákóczi vár. Olasz básty

a /Borsod-AbaújZemplén m., sátoraljaújhelyi j./ /187.XXVIII./. A várnak az OMF által végzett helyreállítása során megkezdődött az eredeti talajszint visszaállítása az un. olasz bástyában. 1963-ban a Vörös torony Ny-i oldalánál indult meg ez a munka. Előkerült az olasz bástya belső - korábbi - fala; és egy kis /5.6ox4.9o nies/ négyszögletes kő épület, melynek eredeti rendeltetése ismeretlen. - Tisztázódott a bástya földdel való feltöltésének ideje. Kiderült, hogy a torony mellett nincs sehol árpádkori réteg. A legkorábbi feltöltést XV-XVI.sz.-i cserepek keltezik.