Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1963. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 17. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1964)

KÖZÉPKOR

- 98 Ez nem tul vastag réteg, mely a bástya fala felé rézsüsen emelkedik, eredetileg az olasz bástya falának belső föld-sánca lehetett. A torony lőréseit teljesen szabadon hagyta. A legnagyobb méretű feltöltés az 17o2-es Lipót-féle robbantás után keletkezett. A feltöltés utolsó - vékonyabb rétege pedig a vár XIX.8z.-i átalakításával függ össze. Molnár Vera Taktaharkán

y /Borsod-Abaúj-Zemplén m., szerencsi j./ A88.XVII./. A Tiszaluc felé vezető országút 14.2 km sz. kilométerkövénél útpadka készitése közben csontvázakra találtak. Az ut építésénél, 195o-ben is nagy számmal kerültek itt a felszinre temetkezések. Az ut tehát középkori temetőn vág keresztül. Kemenczei Tibor Várasz

ó /Heves m., pétervásári j./ A89.X./. Az OMF helyreállítási munkái előtt régészeti feltárást és falkutatást végeztünk a főpárkány magasságáig fennálló templomromon.A templomban és körülötte 11 koporsós sirt tártunk fel. A temető korát pénzleletek alapján a XIV.sz. végétől a XVI.sz. közepéig határozhatjuk meg. A templom É-i oldalán egy XVI.sz.-i sekrestye vagy kápolna és egy OBsarium alapfalait, a templom körül a köritőfal egyes szakaszait tártuk fel. Az elbontott, jellegtelen XVIII.sz.-i bővitésből nagymennyiségű románkori faragott kő került elő. - Munkatárs volt Erdei Ferenc épitészmérnök, az ásatáson résztvett Kovács Béla.'^ Kozák Károly -o-o-o-o-o-