Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1963. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 17. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1964)

ŐSKOR

lo tult el. A sir DHy-i oldalán gyermekváz feküdt, baloldalán aarhatemetkezés volt. Bdénymelléklete alapján a temetkezés a péceli kulturához tartozik. Kise Attila Pécs-Iagyárpád-Dióstet

ő /36.HVI./. Az 194o-ee é•ekben megkezdett ásatások folytatásaként, a lagyár pádtól D-re fekvő magas Dióstetőn levő bronzkori telep feltárását abból a célból kezdtük el, hogy évek során az egész település kibontásra kerüljön. Az ásatás első szakaszában kb. looo a

2 területet tártunk fel, ahol kibontásra került 7 ház és a hozzájuk tartozó valamennyi gazdasági épület, tűzhely és gödör. A leletanyag, mely az ezen a részen egyrétegű telepen, a jelenségekben keverten jelentkezett, a következő kulturális összetevőket mutatja: péceli kultura, zóki kultura és soaogyvári ti pus. Az ásatáson résztvett Zoffaann Zsuzsa egy. halig. Bándi Gábor Pókaszepet

k /Zala m., zalaegerszegi j./ /37.XLVII./. Pókaszepetk és Zalaistvánd között, a Zala partján fekvő Kavicsos dűlőben régészeti leleteket találtak burgonyaszedés közben. A leletmentés során a felszíni leletek alapján megállapíthattuk, hogy e területen őskori település, római kori temető és középkori település van. Valter Ilona Román

d Veszprém m., zirci j./ /38.XLV./. 1938-ban a horoguti dűlőben egymástól pár méter távolságra HB-HC korú depotlelet került elő, amely 1963-ban jutott a Bakonyi Muzeum tulajdonába. A kincslelet 23o db bronztárgyat tartalmazott, ezek közül is kiemelkedő egy antennás végű kardtőredék, egy gazdagon diszitett kés és a számos tü. Az együttes tudományos értékét a sarlókból, vésőkből és baltákból álló eszközsorozat is növeli. A hitelesítő ásatás során sikerült