Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1963. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 17. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1964)

ŐSKOR

- 11 mindhárom depot helyét, sőt a bronztárgyakat tartalmazó edények töredékes darabjait is megtalálni. Kelemen Márta - Németh Péter Százhalombatta-Téglagyá

r /Pest m., budai j./ /39.IV./. A község É-i részén, közvetlenül a Dunaparton emelkedő, mintegy 15oxl2o m területü földváron földmunkát végzett az ÉM.I. az. ÉPFU Vállalat. Az azt megelőző, illetve a párhuzamosan végzett leletmentő ásatás során - három különböző ponton mintegy 135-14o m

2 felületet tártunk fel. A telljellegü erődített telepen 2o-25 cm vastag nagyrévi, helyenként 4.5-5 m vastag vatyai rétegkomplexumot, egy korai halomsiros és 5 koravaskori gödröt és 18o-2oo cm-es La Tene D települési szintet tártunk fel. Szelvényen kivül - 5-6 m mélységben - emberi vázdarabok kerültek felszinre. A földmunka során talált későlengyeli cserepek feltehetőleg ezekhez a vázakhoz tartoztak, mivel a helyenként 6 m vastag telepszint alatt feküdtek. A minden oldalról lepusztult földvár ÉK-i oldalán kb. 4o m hoszszuságban az eredeti erődités nyoma figyelhető meg. Kovács Tibor Szebény-Paperd

ő /Baranya m., pécsváradi j./ /4o.XXVI./. A Csele-patak völgyében fekvő falu K-i oldalán hu-, zódó dombvonulaton fekszik a lelőhely. A területen 1963-ban megkezdett ásatás kb. 25o m

2 területet érintett, folytatására a következő években kerül sor. A feltárások eredményekónt 3 nagycsaládi ház részleges kibontása mellett néhány, a házhoz tartozó gödör is előkerült. A leletanyag alapján a telep koraközépső bronzkor, kulturálisan a déldunántuli mészbetétes edények népének művelődéséhez sorolható. Az ásatáson résztvett: Kemény Miklós restaurátor ós Horváth István egy. halig. Bándi Gábor