Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1962. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 16. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

RÓMAI KOR

- 27 kutatóit területen a legalsó szinten korabronzkori telep-nyomokat figyelhettünk meg. Ezekbe alapozták a II. sz. elején a római épületeket. Ezeket a III. sz. -ban megújították, de a IV. sz. elején lebontották, hogy eltérő tájolású középületet emelhessenek a korábbiak helyén. Majd a IV. sz. második felében a felhagyott épületek egy részébe már temetkeznek (4 csontvázas sir mellékletekkel). A római rétegek fölött a középkorban utat szegélyező épületek húzódtak, szintén több periódusban. Sz. Póczy Klára Budapest, III., Miklós-tér - Kórház utca sarok

. (9.V.). A lakóház udvarán megnyitott kél blokkban kerestük a katonai nagy fürdőhöz esetleg É-on tovább csatlakozó épületeket. Erős feltöltés miatt a rendelkezésre álló keretek között nem sikerült a két blokkban feltűnt KNy-i irányú falak további helyzetét tisztázni. K. Kaba Melinda - Szilágyi János Budapest, III., Tarhos u. 44. sz

. (10. V.). A Tarhos u. és Óvári u. találkozásánál (É-Ny saroktelken) gázcsőárokban mintegy 25 m hosszban római kori járószintet, épülettörmeléket vágtak át a földmunkások. A császárkori réteg mindössze 20-25 cm vastag volt, de jelzi, hogy a közelben épület állhatott. Feltehetően ennek falát vágták át a Tarhos u. készítésekor, mert a jelenlegi kocsiút szintje fölött a hegyoldalban a római kori járószintnek megfelelően falmaradvány látható. Sz. Póczy Klára Budapest, III., Tavasz u. 15-17. s

z. (U.V.) ház udvarán folyt feltárás. Alighanem a Traianus-kori légiói tábor D-i védőfalának darabja az a (kétemeletes lakóház közelsége folytán teljes szélességében ki nem bontható) 67 cm széles padkáju mészkő fal, amely K-Ny irányba vonul. Közelében uttest (via. sagularis?) és csatorna nyomai mutatkoztak. Szilágyi János