Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1962. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 16. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

RÓMAI KOR

- 28 Budapest, III., Szentendrei ut 193

. (12. V.). 1962-ben a polgárvárost Ny-K irányban átszelő via decumana és az abból É-felé kiágazó széles kőlapos ut (A) kőzött fekvő Basilica É-i felét kutattuk át, ahol Torma Károly és Kuzsinszky Bálint ko-ábbi ásatásai összefüggő falmaradványokat nem találtak. Az ujabb ásatásoknak a föntebbi területen sikerült négy különböző periódust szétválasztani. Ezek közül a két korábbi periódus a területnek még a Basilica kiépülését megelőző, un. praebasilikális időszakát képviseli. A két utolsó periódus viszont már a Basilica épitéstörténetéhez tartozik. Az első periódusban (a Flaviusok kora), a későbbi Basilica udvarrésze alatt, 7x4 m-t meghaladó É-D irányú beásás foglalt helyet ( ). A beásást agyaggal kevert kemény zsiros föld töltötte ki. A betöltésből jól iszapolt, világos téglaszínű koracsászárkori korsótöredékek kerültek elő. Ugyancsak az I. periódushoz tartozik az beásás ÉNy-i szomszédságában húzódó kemence vagy kohó, amelyből az agyagba rakott lapos kövekből épült füstkivezető csatornát tárhattuk fel. A második periódusban a beásás DNy-i része fölé kisebb, habarcspadlós helyiség épült. A beásástól É-ra pedig, az emiitett füstkivezető csatorna É-i oldalán, kutat ástak. A 78 cm átmérőjű kutgyürü kőhéleletét részben ráépítették a füstkivezető csatornára. A polgárváros körüli ipartelepek kutjaitól eltekintve a város területén ez a második feltárt római kut. Létesítése még abban az időben történt (i. sz. II. sz. eleje), amikor a polgárváros vizvezetékhálózata még nem épült ki. A Basilica építésekor (i. sz. 110/20, a harmadik periódus kezdete) a kutat közepes nagyságú szabálytalan kövekkel betöltötték. Föléje 9 m széles és legalább kéthelyiséges kőépületet emeltek, amely É-felé a jelenlegi Keled utca szintje alá húzódik. Az épület K-i zárófala részben a felhagyott kútra épült. Az épület DK-i sarokrészében kereken 3x2 m nagyságú négyszögű talapzat állott. Az épület D-felé keskeny sikátorra nyílott, amelyet D-ről három agyagpadlós helyiség szegélyezett. Az utóbbiak D-i oldalához nagyobb udvartér csatlakozott, kőlapos járószinttel. Az udvart D ről körei 3 m széles fo-