Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1962. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 15. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

KÖZÉPKOR

- 79 rán ugyancsak a helyiségek középkori osztását és néhol a hozzá csatlakozó padlószintet találtuk meg. Megfigyeltük, hogy a barokk ablakfülkéket a középkori várfal átbontásával alakították ki. A DNy-i helyiségekben a falkutatás és ásatás eredményei alapján a jelenlegi dongaboltozat a középkori. A mai klasszicista folyosóban egy É-D-i irányú falat találtunk a mai járószint alatt, mely feltehetően egy középkori folyosó-rendszer alapját képezte. A vár külső. K-i oldalán végeztünk még kutatásokat, melynek célja a már emiitett kápolnának a várfalon kivüli kiterjedésének kutatása. Ennek során a Turco által jelzett védmü falmarad/ányai is előkerültek. A falak összefüggéseinek tisztázása azonban teljes feltárást igényel, melyre ez-évben már nem volt lehetőség. Az ásatás során főleg a K-i oldalról nagyszámú középkori kerámia, valamint mázas gótikus kályhacsempék töredéke került elő, ezenkívül másodlagosan felhasznált faragott gótikus kőanyag került felszínre. A vár előtti téren a barbakán kutatását 1961-ben Éri István végezte, majd a tér rendezése során a földgyalu a középkori barbakán falkoronájának maradványait napvilágra hozta. így a leletmentési munka célja volt a megbolygatott barbakán kiterjedésének, valamint külső és belső falsíkjának meghatározása. Az ásatáson résztvett: Gergelyffy András, Kajor Béláné és R. Ratkai Ida. G. Sándor Mária Zalavá

r (Veszprém m., keszthelyi j.). L. 54. o. -t. Zámoly-Kerekszenttamá

s ( Fejér m., székesfehérvári j. ) (181. XXXVI.). A középkori kerek templom romjai között végzett ásatás felszínre hozta a templomnak a felszínen nem látható falmaradványait és sikerült megállapítani, hogy bejáratának a D-i oldalon kellett lennie. A templom eredeti járószintje már csak töredékekben került elő. Építése feltehetően a XII. sz. -ban történt és a törökkorban pusztulhatott el. Az ásatáson Molnár Vera egy. hallgató vett részt. Fitz Jenő