Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1962. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 15. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

KÖZÉPKOR

- 80 Zir

c (Veszpi ém m., zirci j.) (182. XLV.). A Kossuth Lajos u. 52. sz. alatt a középkori települési Központban korábban melléklet nélküli csontvázakat ezúttal vizvezeték-ásás közben két XIV. az. végi aranyforintot találtak. Torma István B. / Alföld Baja-Pet

ő (Bács-Kiskun m.) (183.1.). Az évek óta folyó leletmentés az idén a 167-230 sz. sirokat tárta fel. A gyérszámu melléklet újból bebizonyította, hogy a temetkezés a X. sz. végén kezdődött és legalább a XV. sz. -ig tartott. Megtaláltuk a templom 104 cm széles falát, melyet 154 cm hosszan tudtunk követni. A domb Hy-i felén még mintegy 100 sir vár feltárásra. Kőhegyi Mihály Bácsmonostor-Monosto

r (Bács-Kiskun m., bájai j. ) (184.1.). A XIII. sz. -i monostor területén ujabb cserépanyagot dobott fel az eke. Kőhegyi Mihály Budapest, V., Március 15. tére

n (23. V.), a multszázadi Duna u. 2.SZ. Küttel-féle házban Rómer Flóris fedezte fel azt a gótikus kápolnát, amelyről feltételezte, hogy az a Belvárosi templom körüli középkori temető Szt. Mihály kápolnája. A Küttel házat ós a kápolnát az Erzsébet hid építkezésekor, 1900 körül részben lebontották és föléje 3-4 m magas feltöltés került. Ezt a földtakarót 1962 őszén az uj hid építésével kapcsolatos térrendezés során újra eltávolították és a kápolna falai ismét felszínre kerültek a Molnár u. torkolatánál. A területen végzett leletmentés során kiderült, hogy a gótikus kápolna falai a boltozat indításáig ma is állanak. Az ásatás leletanyagában megtaláltuk azokat a boltozati bordákat, amelyek még a mult században is a. helyiség boltozatát tartották. A kápolna 2.60 x 5 m belterületü, egvencs fallal lezárt szentélyből és ettől