Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1960. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 14. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1960)

ŐSKOR

- 18 - i netileg, mintegy menedékhelyre vonulva, líegállapitást nyert, hogy az un. hálónehezékek, melyekből tűzhelyeken és szórványosan igen sok példány került elő, nem háló tartozékai voltak, hanem tűzhelyen használt edény-főzőalátétek. Egy részük csak félig van átfúrva, nyílásukba dugták a piszkafát, mellyel ezeket a tárgyakat főzéskor jobb parazsu helyre áthelyezték. Az istállótól keletre vályogépület alapfalai mellett, hódoltságkori temető öt sirja került elő. A sirok korát Kiss Bálint szentesi krónikája alapján 1667-nek sikerült megállapítani. A temetkezések összefüggnek Szentes népének egyik nagy "futásával" . Csalog J

ózsef Szeremle-Görön

d /Bács-Kiskun m., bajai j././220. I./ A falutól Ny-ra, a Sugovicától /Szeremlei Duna/ D-re, közvetlenül a töltés melletti kis emelkedésen, földmunka során, Kőrös-kulturás, bronzkori /vatyai, pannon mészbetétes/ árpádkori és középkori cserépanyag került felszinre. Kőhegyi Mi

hály Szeremie-Templomheg

y /Bács-Kiskun m., bajai j./, L. 86. o.-t. Tarhos-Várdom

b /Békés m., békési j././303. III./ Az irodalomban "Békésvároserdő", 1959 óta a fenti néven is ismeretes. Az ásatás az előző éri területhez csatlakozó, erőditésen kivüli részen, négy szelvényben folyt. A tervezett utolsó ásatás a következő időrendet tisztázta: legalul a szüzföldön hatvani ottoaányi-gyulavarsándi jellegű,a korai- és középső bronzkor átmeneti idejére jellemző kerámia. Fölötte a gyulavarsándi csoport három periódusa /két kultuszkocsi töredékkel/. legfelül az egyeki kultura néhány darabja. A második szarmata sir is előkerült, a mult évihez hasonlóan megrongált állapotban. A tavalyival együtt a X-XI. századi sirok száma 10-re emelkedett. Valamennyi mellékletes. A feltárt terület cölöpös házrészletei élénken mutatják a kb. 100 kat.holdra terjedő bronzkori falu lakosságának, az erőditésen belül lakó gazdagabb ré-