Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1960. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 14. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1960)

ŐSKOR

- 19 - i teg faházai közti különbségét. Munkatársak: Béna István, Kalicz Nándor és két régészszakos egyetemi hallgató. Banner János T

ápé-Szénté

gl

aéget

ó /Csongrád a., szegedi j ././252.XXXII./ A lelóhely a Tisza jobbpartján. Tápétól É-ra fekszik, mintegy 2 km-re. Itt leletmentő ásatás során 188 bronzkori és két középkori sírt tártunk fel. A temető igen nagy jelentőségű, a hazai későbronzkor kutatása szempontjából. A sirok háromféle ritusa - /nyújtott, hamvasztott, zsugorított/ - feltehetőleg belső kronológiát is jelent. A temetőben előforduló leletek, a középbronzkor végétől, a csorvai csoport fellépéséig H/B/V egyenes fejlődést mutatnak. A leletanyag zöme a halomsiroe kultura formakincséhez köthetó. A temetőben két kampósvégü bronzövü vázat is találtunk. A temető területén árpádkori, valamint szarmatakori telepnyomok is mutatkoztak. Az ásatás során közreműködött Bálint Alajos, Lipták Pál, Farkas Gyula. Trogmayer Ottó Tiszafüre

d /Szolnok m., tiszafüredi j././257. X./ Az Ásotthalom ÉNy-i lejtőjébe gépi erővel beTágást készítettek. Az utólagos egyengető munkánál a partfalnál 3 jobboldalán fekvő zsugorított csontvázat figyeltek meg a munkások, sironkint 3-3 edénnyel. A helyszinen talált töredékek a füzesabonyi kulturába sorolhatók. Szabó Já

nos Tiszaszige

t /Csongrád m., szegedi j././26l. XXXII./ ószentiván VIII. lelőhely néven ismert a szakirodalomban. I960, évi ásatásunk célja a lelőhelyről ismeretes őskori kulturák stratigráfiai helyzetének és le le tany agának behatóbb megismerése volt. Az ásatás során a Kőrös-, a bánáti, a tiszapolgári, a péceli és a korabronzkori, valamint árpádkori településmaradványokat találtunk, az utóbbiból részben felszerelt házalapokat is. A lelóhelyes feltárt sírok a tiszapolgári kulturát és az avar