PARÁDI NÁNDOR: TECHNIKAI VIZSGÁLATOK NÉPVÁNDORLÁSKORI ÉS ÁRPÁD-KORI EDÉNYEKEN . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

I. Általános áttekintés

- 8 ­magnéziumoxid, kovasav stb./. Sokkal általánosabb az az eset, hogy a viz a málladéktermékeket keletkezési helyükről elhord­ja és másodlagos helyre rakja le. Az ilyen agyagban sokkal több tisztátalanság van, mivel a viz vele együtt más kőzetek törmelékeit és mállási termékeit /homok-mészkő,-vasoxid stb./ is lerakja. Az ilyen agyagban azonkívül növényi részek, szén, csigák, kagylók is vannak. Ezek bomlásából származnak az a­gyágban lévő szerves anyagok, amelyek annak barnás,szürke, fe­kete szinét okozzák. Mindezek az anyagok részint az agyag for­máihatóságát, részint a tűzben való viselkedését befolyásolják Pl. a kvarc /homok, kavics/, az el nem mállott ásványi kőzet­termékek /földpát, csillám, mész, gipsz stb./ csökkentik az a­gyag formáihatóságát, de az ilyen anyagokkal kevert agyag szá­ritás és égetés közben kevésbbé zsugorodik. A kvarc növeli, a földpát csökkenti az edény tűzállóságát. A kvarc égetésnél nem zsugorodik, hanem duzzad, s igy nagy hőfokon szét is repeszt ­heti az edényt. A nagyobb mészszemcsék kiégetéskor égetett méez­szé, majd később nedvesség hatására oltott mésszé alakulnak át, ami szintén térfogat növekedéssel, tehát feszítőerővel jár. U­gyanigy viselkedik a gyengén égetett gipsztartalmú agyag is. A szerves anyagok /növényi részek, szénszemcsék/ kiégetés után lyukacskák formájában mutatkoznak. Minél tisztább, kövérebb az agyag, annál több vizet ve ­het fel, de éppen ezért szárításkor erősebben húzódik össze , tehát könnyebben deformálódik, reped. Ezért a zsiros agyagból készített tárgyakat lassabban és óvatosabban kell szárítani , mint a sovány agyagból formázottakat. A sovány, vagy soványi ­tott agyagnak áztatáskor aránylag kevesebb vizet kell felven ­nie ahhoz, hogy gyúrható legyen, s igy szárításkor kevésbbé hú­zódik össze. Száradáskor először a BZilárd szemecskék közötti hézago­kat kitöltő viz, majd a szemecskéket körülvevő vizhártya, vé­gül a szemecskéket felduzzasztó nedvesség távozik. Száradás közben tehát a tárgyak zsugorodnak.

Next

/
Thumbnails
Contents