PARÁDI NÁNDOR: TECHNIKAI VIZSGÁLATOK NÉPVÁNDORLÁSKORI ÉS ÁRPÁD-KORI EDÉNYEKEN . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

I. Általános áttekintés

- 9 A száraz agyagban le van szerkezeti, kémiailag kötött viz, amely csak magasabb hőmérsékleten szabadul fel. Tehát az agyag égetés közben tovább zsugorodik. Égetéskor az agyag,- a kaolin kivételével, aBely a tűzben is fehér marad - szinét változtatja. Elég belőle a szerves anyag, ami a nyers agyag szürke, barna, vagy fekete szinét okozta, s előtűnik az agyag valódi azine. Ez tiszta agyagoknál fehér, vagy sárgás-fehér, vasoxidos agyagoknál, minél erősebben égetjük, annál sötétebb szinű lesz. Igen magas hőfokon meg is szürkül. Ezek közül kivételt csak a márgás anyagok képeznek. Ezek gyengén égetve vörös színűek, magas hőfoknál világossárga színűvé válnak. Az agyag tűzállósága az alumíniumoxid és a kovasav közötti viszonytól és ezeknek a fémoxidokhoz való viszonyától függ. A fémoxidok kis mennyiségben is csökkentik az agyag tűzállóságát. Ugyancsak csökken a tűzállósága, ha az agyagban lévő alumíniumoxid mennyisége csökken és kovasav tartalma nő. Ebből a rövid és hézagos áttekintésből is megállapítható, hogy az agyag összetétele a legkülönfélébb lehet, s hogy ezek az agyagfajták - amit megfelelő anyagok belekeverésével magunk is változtathatunk - más és másképen viselkednek a formázás, a szárítás és az égetés során. Az agyag összetételének megválasztása természetesen öszszefügg az edények készitésmódjával, de pl. azzal is, hogy milyen célra készítettek egy-egy edényt. Ez pl. a sütő-főző edények esetében annál inkább fontos, mert a tűzálló agyag aránylag ritka. Sajnos, azok a néprajzi gyűjtések, amelyek a természeti népek fazekasságát ölelik fel, a legutóbbi időkig általában elhanyagolták az agyag előkészítésének leírását. Alig egynéhány gyűjtésben kapunk ilyen természetű adatokat.V A régészeti anyag ilyenfajta vizsgálatával pedig a legutóbbi időkig csak elvétve foglalkoztak. A jövő kutatására vár