PARÁDI NÁNDOR: TECHNIKAI VIZSGÁLATOK NÉPVÁNDORLÁSKORI ÉS ÁRPÁD-KORI EDÉNYEKEN . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

I. Általános áttekintés

- 7 nyilt szabadtűzön való sütés-fűzéshez más formájú cserépedé nyeket is készít, mint a másik, a házban, kemencében való főzéshez. Pl. nyilván a szabadtűzön való főzés termelte ki at Árpád-korból jól ismert cserépüst formát, a kemencés főzéshez inkább alkalmazkodó fazekak mellett. 4./ Az edénykészitést technikai szempontból befolyásoló tény

ezők. Ha már most szűkebb körben vizsgáljak az agyagedényeket és azt nézzük, hogy technikai szempontból mi befolyásolta készítésüket, akkor a következőket kell figyelembe venni: 1/ az agyag minőségét 2/ a készítés módját 3/ az égetést Ez a három tényező szorosan összefügg egymással. Az egyik fejlődésével szükségszerűen velejár a másik fejlődése is. Ezt a szoros összefüggést a következőképpen jellemezhetjük: a durva, szemcsés agyag általában a szabadkézzel formált edényekkel és a szabadtűzön való égetéssel jár együtt. Jobb minőségű agyagot találunk a kézikorongolásnál, az edényeket rendszerint közönséges - vagy egyszerű égető - kemencében égették ki. Jól iszapolt agyag szükséges a lábbal hajtott koronghoz5 az edények kiégetése különleges égető kemencében történt. A hazai népvándorláskori kerámiának éppen az a különlegessége, hogy közötte mindhárom fenti anyag, készítés és égetés, képviselve van. Éppen ezért szükségesnek látom, hogy vázlatos áttekintést adjak e három tényezőről. a./ Az agyag minősége. Az agyag földpátnak, vagy földpátot tartalmazó kőzetek nek mechanikus és kémiai úton történő elmállásából származik . Ha az elmállott földpát keletkezési helyén marad, - ami aránylag ritka eset - a legtisztább agyagfajta - kaolin - keletke zik. Ez zsiros tapintású, finom fehér por, amely azonban ide gen alkatrészeket és anyagokat is tartalmaz /vas, aluminium, -