PARÁDI NÁNDOR: TECHNIKAI VIZSGÁLATOK NÉPVÁNDORLÁSKORI ÉS ÁRPÁD-KORI EDÉNYEKEN . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
II. A népvándorláskori és Árpád-kori edénykészítés eddigi eredményeinek rövid összefoglalása
- 19 3./ Avarkori kerámia. Az avarkori kerámia összetétele hasonlít a szarmatakorihoz, azzal a különbséggel, hogy itt behozott kerámiáról - legalábbis eddig - nem tudunk, viszont kézikorongon készült edényeket - az eddig csak temetőkből ismert - anyagban is igen OQ gyakran találunk. / A kézzelformált edények anyaga, készitésmódja és égeté se úgyszólván semmiben sem különbözik a hasonlé szarmatakori aktól. 3 0/ Néha kezdetleges diszitést /a perem szögletesre formálása, C6ipkézéee stb./ is találunk rajtuk. / A kézikorongon készült edények azt mutatják, hogy az a, varkorban a kézikorongnak több változatával is rámolnunk kell. A legkezdetlegesebb kézikorongon kéezitett edények nemcsak formájuk nagyobb szabálytalanságaival ütnek el a fejlettebb kézikorongon készültektől, hanem az agyag tainőségében is. Mindkét fajta agyag soványító anyagokkal többé-kevésbbé kevert, szemcsés anyagú. Égetésük közepes. Vagy közönséges kemencék ben, vagy egyszerűbb edényégető kemencékben égethették ezeket. 57 Az edények fenekén általában megtalálható a kis korong nyoma, homok- vagy faroetlenyomatokkal. Fenékbélyeges darabokat is ismerünk. Diszitésük általában fésűs szerszámmal bekarcolt, vízszintesen körülfutó, egyenesvonalú, vagy hullámos vonalszalag. 3V A lábbal hajtott korongon készült edényeknek főleg any részben forma szerint is két csoportját különböztethetjük meg. Az egyik csoportba zsiros tapintású, általában világossárgára égetett edények tartoznak. Tálak, bögrék, főleg pedig kiöntő csöves edények készültek belőlük. / Akadnak ugyanilyen anyagú szürkeszinl edények is, de a szürkeanyagú edények elülő csoportját a kemény csengő hangra égetett szürke edények alkotják.' 5/ Diszitésük - amennyiben van - ugyanolyan, mint a kézikorongon készítetteké.
