PARÁDI NÁNDOR: TECHNIKAI VIZSGÁLATOK NÉPVÁNDORLÁSKORI ÉS ÁRPÁD-KORI EDÉNYEKEN . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

II. A népvándorláskori és Árpád-kori edénykészítés eddigi eredményeinek rövid összefoglalása

- 2o Különleges csoportját alkotják az avar edényművességnek - technikai szemponttól is érdekes megoldási - a cserépkula esők. Akadnak közöttük szabadkézzel formáltak,'

6/ és korongon alakítottak is.

5

7/ 4./ Szláv-magyar és Árpád-kori ke

rá

mia. A szláv—magyar korszakból és az Árpád-korból kézikorongon készült edényeket ismerünk, mégpedig nemcsak temetók sírjaiból, hanem településekről is. Ennek ellenére forma tekintetében nem nagyon változatos anyag áll rendelkezésünkre. Bögre és fazékforma a legáltalánosabb. 3

8/Hitkább a tál vagy palaokforma. 39/ Különleges agyagedényforma az Árpád-korban a cserépbogrács.

4

0/ Anyaguk általában közepes minőségű, homokkal, kvarcsze mokkel stb. erősen soványitott. Az anyag összetétele e szűk határon belül rendkívül változatos. Az edények kiégetése közepes. Sziniik általában a szürke különböző árnyalatait mutatja , de van közöttük vöröses és fehér, illetve szürkésfehér szinűis. leggyakoribb diszitésük a nyak alatt körülfutó körömbe nyomásos vagy egyenesvonalü bekarcolt egyenes, hullámvonal, illetve hullámvonalcsoport?"

1"/ vagy pedig az edény testének nagy részén keresztülhaladó bekarcolt /néha "rádli"-szerű szerszámip mai készített/ tekercsvonal. / A korszak vége felé barnás-vörös festésű szalagmintával is találkozunk.

4,

5/ Az edények fenekén gyakran megfigyelhető a koronglenyomat, kivéve az olyan edényeket, amelyeknek fenekét utólag elsimították. Igen gyakran fenékbélyeget is találunk. Ezek között összetett formák is akadnak.

4

4/