AZ 1958. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 11. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

ŐSKOR

- 12 keket találtunk. B.Vágó Eszter. Sztállnváros-Rada

r /Fejér m././229.- /A bölcsőde mellett vizvezetékcsatorna ásásakor három csontvázas sirt érintettek. A sirok közül az egyik erősen, a másik kettő enyhén zsugori tott volt. A 2. sir csontvázának medencéjén egy nagy kő fe küdt, a 3. pedig mészkövekkel volt körülrakva. Mellékletek nan voltak. Valószínűleg korabronzkori sirok. B.Vágó Eszter. Tata-Kálváriadom

b /Komárom m././231.

III./ A tatai gimnázium tanárai és tanulói üj, gazdag moustiéri leletet találtak a régi édesvizi-mészkő bányában. A lelőhelyet 1958. áprilisban és szeptemberben feltártuk részint a Tatabányai Tröszt, részint a MTA A téma támogatásával. A moustiéri eszközműhelyből kb. 2.000 eszköz és megközelítőleg 1.5 % kova- és kvarcitszilánk került elő. A lelet nagy nemzetközi fontosságára való tekintettel feldolgozó munkabizottságot hoztunk létre az Egyet. Földt.Int. és az Áll. Földt.Int. kutatóinak bevonásával. A lelőhelyet betonfallal és ajtóval lezártuk, e az ilymódon létrejött rezervátumot a Természetvédelmi Tanács védetté nyilvánította. A feltáró munkában résztvett Kretzoi M., Kriván Pál, Krolopp E., Komlódi M., Kralovánszky A., Skofflek I. és mások. A rétegtani gyűjtő és feldolgozó munka átnyúlik az 1959.évre. Vértes László. Tihany-flvá

r /Veszprém m. veszprémi j././237.ILIII./ A nagyméretű hallstattkori földvár sáncát vizmű építésével kap csolatban részben átvágták. A metszet szerint a sáncot vízszintesen elteregetett 2o-3o cm vastag, egymást váltó rétegekből építették fel a helyi földből, illetve sziklás altalajból. Minthogy a legmagasabb részt 5 m szélességben érintetlenül hagyták, a sánc szerkezetét nem sikerült egészen tisztázni. Novákl Gyula. Tihany-Ré

v /Veszprém m. veszprémi j././238.XLIII./ Leletmentés. A rév melle'.t, a parttol néhány száz méter távol ~