AZ 1958. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 11. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

ŐSKOR

- 13 BÍgra, vízvezeték csöveinek fektetése során csontvázas airra bukkantak. Az Igen szegény néhány darab cseréptöredékbél keltakori sírokra lehet következtetni. Szentléleky Tihamér. Tokod-Altár

ó /Komárom m., dorogi J. /./250.VIII./ A bánya iszapgödre egy már régebben ismert nagykiterjedésű bronzkori /mészbetétes kerámia/ telep és temető területén van. Urnasírok és 3 tűzhely került elő. Korek Jőzsef. Tokod-Erz3ébet akn

a. L.4o.o-t. Vaszar-Kavicsbány

a /Veszprém m., pápai j././259.III./KavicskitermeléB közben csontvázas sir került elő. Fejénél kelta tipusú lándzsahegy, oldalánál vaskard, lábánál durva, kézzel formált, öblös, oldalán megosztott bütyökkel ellátott edénytöredékei feküdtek. Ez utóbbi a sir korai voltára vall.

Horváth Attila. Vál /Fejér m., bicskei j././?61.XXZV./A Pogányvár lejtőjén homokkitermeié8 közben koravaskori urnasirokat találtak. A mentőásatás itt 8 sírt tárt fel, amelyek a váli kultűrához/HAHB/ tartoztak. A Pogányváron végzett faültetések szükségessé tették a földvár átkutatását is. A földvár tetején és két alsőbb platóján húzott kutatóárkok egyöntetűen arról győztek meg, hogy a földvárat csak a bronzkor második felében /vatyai kultúra/ használták. Koravaskori emlékanyag egyáltalában nem került elő. Fitz Jenő. Ve s zké ny-Si rhegy

/Gyór-Sopron «., kapuvári j.//264.XXXI./ Homokbányával kapcsolatban egy 2 m áta. kerek gödör került elő, sok őskori, valószínűleg halletattkori csert'ppel. ITovákl Gyula Visegrád. Mátyás király-u

. /Pest m., szenten ei j./. /267. - / Pleisztocén löszben tüzelésnyomokat figyel" meg Héjj Miklós. Zalaszentmlhál

y /Zala m., zalaegerszegi j././269.XVI./ A