KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

II. Tiszazug régészeti lelőhelyek

- 24 edény töredéke kettős körömbaoslpkedéseel van díszítve. Ez a díszítés a töredéket szintén a Körös kultú rába utalja. 24/ Tiszaug. Kéménytető II. A kéménytetői hármas halomtól lefelé, déli Irányban hú húzódik egy magas partvonulat a tiszazazl révig. A part nagaa, jelenlég is a gát szerepét tölti be. A hármashalom közelében,hosszan elnyúló Körös kultúrába tartozó telep jelenségei mmtatkozask • A*wteen jellegzetes leletanyaggal. A lelőhely az irodalomból Kutzián Ida munkája ayo, mán vált ismertté./4V Megemlíti, hogy a Kéménytetőr®. 1889-ből a Körbe kultúra jellegzetes osontkanalút őrzi a Veszeti Múzeum, továbbá «sebé Kálmán szóbeli közlése nyomán említi, hogy "A Kéméaytetó folytatásaként kllóméter hosszan mutatkoznak a kultúra településének nyomai. "/45/ Ugyanősak Katalán Ida a "Hasai tud. intézetek és leletek" elad cikk nyomán /46/ foglalkozik az 1886-oe tlszaugi ásatásokkal. A olkk szerzője szerint az előkerült cserépdarabok "kezdetleges oifrázattal vannak ellátva". Bnnek alapján Kutzián Ida feltételezi, hogy nem a Kisrét partról van szó, mert az onnan előkerült ezerepek dlzsitéeét másként jelülték volna. Ennek alapján feltételezi, hogy a leletek a Körös kultúrába tartoznak. Azonban az Arch. Ért. oikkirója Kovách Albert leírása nyomán//47/ közölte ezeket az eredményeket. Az eredeti leírásból pedig kitűnik, hogy a kéménytetól hármashalom egyikén végestek ásatást.Ez pedig a bronzkori telep egy részlete. Erről néhány áb/44/ Kutzián Ida i.m. 13-14.0. /45/ I.m. 14.0. /46/ Hazai tud. intézetek éa leletek. Arch. Ért. 1877.65.0. /47/ Kovách Albert, A Tisza-Zugi Aroh.Magán-Társulat 1876-ik évi ásatásainak leírása. 8-11.0. i