KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
II. Tiszazug régészeti lelőhelyek
- 25 rát is közöl Kovách Albert. Az egyik ábra nagyrévi típusú kis bögrét mutat. így ezt a közlést nem vonat koztathatjuk a Körös kultúrára. 25 / Tiszaug. Tópart. III. A multszázadban a Tisza-meder ásása alkalmával a falu szegélyétől délre két,egymás mellett fekvő kiemelkedést vágtak át. A déli átvágott kiemelkedésen a Körös kultúra telepjelenségel mutatkoznak. A lelőhely túlemelkedik a gát szintjén. A Tópart az irodalomból régóta ismert. Szabó Kálmán nyolc alkalommal végzett ásatásokat rajta. A lelőhely anyagáról először Banner János emlékezik meg./48/ Tompa a Beriohtben említi a Tópartot és közli néhány tárgy képét ÍB./49/Legrész letesebben Kutzián Ida foglalkozik a tóparti lelőhellyel. Szabó Kálmán közlése nyomán leírja a lelőkörulményeket. Eszerint "a telep magas löszparton fekszik, amelyet - a mai holt meder tanúsága szerint - viz uett körül. A telep kétharmadrésze arra a területre esett, ahol a mesterséges Tiszamedret megásták, elpusztítván a telep igen tekintélyes hányadát. H/5o/ Szórványos leletek. Tiszazúg területéről több, a Körös kultúrába sorolha/48/ Banner J.. Adatok a körömmel diezitett edé:.yek kronológiájához. A.E. 1929.33.0. „Banner J.,_ A jxeolithikjjm Szar vason. Sz.D.VII. 1931. Banner J., Sz.D.VIII. 1932. i.m.26-27.0. /49/ Tompa Ferenc, 25 Jahre UrgeaOhiohtsf oraohung in Ungarn.B. a.lx.U. P4/P3. 40.0. /5o/ Kutzián Ida, i.m. 14-18.0. További irodalmi emlitéeeki Holste.F. ,Zur chronologischen Stellung der Vince Keramik. W.P.ÍT1939. 6 .0. Horváth Tibor, Jász-HagyKun Szolnok vármegye őstörténete a régészet megvilágításában. 4.0. Banner J., Das Tisza-. Maros-, Körös gebiet bis zur Ent Wicklung der Bronzezeit. 1942.
