KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

II. Tiszazug régészeti lelőhelyek

- 67 gyár Jteazeti Múzeum néhány edényt a Sz 6lő sh alomról , mely szintén a hatvani kultúrát képviseli. Valószínű, hogy a lelőhelyen nagyobb bronzkori temető feküdt^SL/ A Szőlőéhalomról népvándorláskori leletek is előkerülték. 13/ Tiszafáidvár. VágásA Vágás nevű feneiÍrói gyűjtésből kerültek be bronzkori cserepek a szolnoki múzeumba, melyek egy része a hatvani kultúrába tartozik. 14/ Tiszai noha. Szlaetpart.I. Szigetpart délnyugati lejtőjén a távvezeték közelében a vonaldíszes kerámiánál leirt lelőhelytől kissé északnyugatra, szórványosan fordulnak elő textilbenyonásos cserepek. 15/ tiszakürt.

rKókospart. A Kóko

apart a Földes-ér igen magas homokos partja.Legtöbb helyen szőlő boritja. Egyik helyen, szőlővel be nem ültetett területen /Zsoldos György szántóföldjén/ sok ŐBkori jellegtelen CBerép között eeprődisszel ellátott töredékeket is találtam, melyek a hatvani kultúra körébe utalják ezt a lelőhelyet. 16/ Tiszaiig. Kémény te tó. I. Tiszaug közeégtől délre, az ásott Tisza medrének kö zelében kb. 2oo-3oo a távolságban emelkedik a kéménytetői hármashalom a partszegélyen, melyet a bronzkori lerakodások emeltek. Á

rvizek alkalmával a viz szagatta a partot. A hármashalom mintegy 15o m hosszúságot foglal el a partszegélyből. Ennek területen nagy /161/ M.N.M. Ltsz. 138. 1883/619, 62o.