KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
II. Tiszazug régészeti lelőhelyek
- 68 bronzkori telep helyezkedik el. Az itt található anyag a hatvani kultúra és a mészbetétes kertmis körébe sorolható. A Kéménytető a Tiszazúgi Rég. Társulat ásatásai révén vált ismertté. Az első ásatást a Társulat tagjai 1876-ban végezték. Az említett kiadványban erről a lelőhelyről is beszámol Kovách Albert, mint ahonnan lo47 tárgyat ástak ki. A leirásből kitűnik, hogy vastag lakóréteget vágtak át/162/. Az Arch. Ért. 1877-ben emlékezik meg erről az ásatásról és részletesen ismerteti. Megemlíti, hogy"Az ughi ásatással az úgynevezett barbárkori konyhahulladékok telepeinek egyik leggazdagabb helye lett felfedezve hazánkban".A63/ A "Compte-Renduban" Römer a Kéménytetőt is ismerteti a terramarek sorában, az 1876-os ásatások rész letes ere élményeiben./164/ Pulezky is emliti Tiszaugot Rómer nyomán, mint magyarországi terramarék egyikét . /165/ Kovách Albert úgy emlékezik meg a Kéménytetőről egy későbbi cikkében, mint több sikeres ásatás színhelyéről./166/ Gárdonyi a Kéménytetőt is a kőkori halmokhoz sorolja. A67/ Szabó Kálmán több ásatást végez a telepen. Sajnos ásatásairól közlemény nem jelent meg. Tompa Ferenc emliti a lelőhelyet, mint ahol a Tószeg C is jelen van. Különben a bronzkor második periódusába sorolja /1ó/162/ Kovách A., 1876, i.m., 8-11.0. A63/ Hazai tud.intézetek és leletek. Arch.Ért.1877.65.0. A 64/ Rómer FI., i.m., 35.o. A65/ Pulszky P., 1897- i-m., I.k.39-óa 242.0. /166/ Kovách A., 1893. i.m., 165.0. A67/ Gárdonyi, i.m., 386.0.