KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

II. Tiszazug régészeti lelőhelyek

- 26 tó szórványanyag ismeretes lelőhely közelebbi meghatározása nélkül. Teljesség kedvéért ezeket is közlöm. Caépa

. A község neve régóta ismert a régészeti irodalomban.Annak a szarvas ábrázolással diszitett edénytöredéknek a révén, mely egy meanderrel diszitett cseréptöredékkel együtt került a szarvasi főgimnázium gyűjteményébe, még a multszázadban a Tiszazúgi Rég.Társulat gyűjtéséből. A leletet Kutzián Ida összefoglaló munkájában a Körös kultúra emlékei közé sorolja és közli a rávonatkozó irodalmat is./5l/ Sajnos a csépai leleteket nem lehet lelőhelyhez kötni, mivel Csépán a Körös kultúrának két nagyobb telepe is van. Szelevény

. Ugyancsak Kutzián Ida művében olvashatjuki "Szelevényen a Körös medréből kétfülű sérült fazék került elő." "A kecskeméti Múzeumnak is vannak Szelevényről származó olyan leletei, amelyek szintén ezt a kultúrát képvise lik."/52/ Szelevényen is több Körös kultúrába tartozó lelőhelyről kerülhettek elő a leletek. ÜBZakürt

. Kutzián Ida közli Szabó Kálmán nyomán "E kultúra hagyatékai mutatkoznak Tiszakürtön is."/53/ /51/ Krecsmarik Endre, Szarvas domborműves képe őskori edénytöredéken. Arch.Ert. 1912. 365-368.0. Banner János, A kökénydombi neolithkori telep.Sz.D.VI.193o lo3.o. Banner J., Sz.D. VIII.1932. i.m. 44-45.o. Banner J., Die Ethnologie der Körös kultur.Sz.D.XIII.4S.o. Willvonseder.K, Die Venus von Drassburg.Germánia 194o. Korosec, Josip, Körös-Vinca 1942. Sarajevo. Kutzián Ida, i.m.8-lo.o. Ugyanott megemliti, hogy CsépárőL szórványként más Körös kultúrába sorolhstó edénytöredék is ismeretes. /52/ Kutzián i.m. 18.o. /53/ Kutzián, i.m. 18.o.