KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
II. Tiszazug régészeti lelőhelyek
- 27 TiszaBas . Tiszasasrcl egy Körös kultúrába sorolható nehezéket említ Kutzián Ida./54/ Tiszaföldvár . A Tlszazúgi Régészeti Társulat gyűjtéséből származik egy nagyobbméretű edény fenéktöredéke négy alacsony lábbal. Az oldalrészen jellegzetes barbotin diEZ látható. A lelőhely közelebbi meghatározása hiányzik./55/ b/ Vonaldíszes kerámia tiszai kultúrával együtt. Tiszazúg területén a tiszai kultúrának nincB önálló lelőhelye. A vonaldíszes kerámia mellett csak alárendelt szerepet játszik. A vonaldíszes kerámiát sok helyen önállóan is megta láltam,- ä tiszai kultúrát azonban csak a vonaldíszes kerámiával keverten. Ezért a tiszai kultúrát nem veszem külön a vonaldi szes kerámiától, hanem annak lelőhelyeivel együtt tárgyalom. 1/ Csépa. Ludasdúló. Bzélmalom. A Ludasdilő igen magasan kiemelkedő partvoaulat.Több km hosszan húzódik keleti irányban. Csépa község ezen fekszik. A községtől keletre Csipsárpart néven folytatódik. A jelenleg is működő szélmalom környé kén a község nyugati szélén, a partszegélyen nagyszámú vonaldíszes és tiszai jellegű cserép található a felszínen, aeneolithikus cserepekkel együtt. 2/ Csépa. Melegér. A Melegér a Ludasdűlő mellett húzódó hajdani vizér másik partja. A lelőhely a szélmalommal szemben fekszik. Ez a partvonulat jóval alacsonyabb, mint a Ludasdűlő. A neolithikura embere ezt a területet is fáfchasználta telephelyül, amit a dűlőút két oldalán található vonaldiszes cserepek mutatnak. Az út melletti /54/ Kutzián, i.m. 18.o. /55/ M.N.M. Ltsz. 138. 1883/821.
