KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
II. Tiszazug régészeti lelőhelyek
- 19 azonban a korai bronzkor nagykiterjedésű telepe fekszik. A Körös kiltúra telephelye attól kissé távolabb, a fentebb leirt partrészen található meg. 6/ Nagyrév . Zeidóhalom V. A Zsidóhalom partvonulata körülbelül 3 km hosszan húzódik délkelet felől északnyugat felé. Nagyrév község közelében derékszögben megtörik és beleszakad a Tisza medrébe. Ahol a partvonulat megtörik, nagykiterjedésű Körös kultúrába t .rtozó telep jelenségei mutatkoznak a felszinen a partszegély keskeny sávján»jellegzetes leletanyaggal. 7/ Nagyrév. Zsidóhalom IV. A Zsidóhalmon, körülbelül 1 kra távolságban az előbb leirt telephelytől délkeletre, a Haladás T.Sz. öntözött kertészete területén igen vegyes /ráz-bronz-vaskori/ emlékanyag között szórványosan megtalálhatók a Körös kultúra cserepei is. 8/ Öcsödi hidfő. Az öcsödi hidfő közelében a Körös régi, természetes part j a beleszakad a jelenlegi mederbe. A partszakadás profiljában nagyszámú, Körös kultúrába tartozó jellegzetes cserép látható, kultúrréteg jelenségei nélkül . A felszin megfigyelésre alkalmatlan volt, igy a felszini jelenségeket &em lehetett megállapítani. 9/ Szelevény. Brena. Istvánháza és Szelevény között észak-déli irányú partvonulat húzódik a Körös jelenlegi gátja mellett fekvő tanyáig. A partvonulat képezte hajdan a Körös termé szetes partját. A tanyától északra, körülbelül 1 km távolságra van a Körös kultúra nagykiterjedésű telepe a partszegély meglehetősen keskeny sávján. A telep jelenségei kb. 3oo m hosszan figyelhetők meg a felszinen.