KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

II. Tiszazug régészeti lelőhelyek

- 2o lo/ Szelevcny. Hosszúhát. A Hosszúhát kb 1 km hosszú keskeny,félszigetszerű kiemelkedés a falu szélén emelkedő szélmalom mellett. A viz három oldalról vette körül. A délnyugatra néző partszegélyen kb 4oo m hosszú sávon mutatkoznak a Körös kultúra telepjelenségei jellegzetes leletanyaggal. Terepbejárásom során Tiszazúg területén a megfi gyeit Körös kultúrás telepek között ez mutatkozott legnagyobb kiterjedésűnek. 11/ Szelevény. Kisasszonypart I. Az öthalomtól kissé északkeletre,egy kiemelkedő földnyelvet vágtak át a vasútépítés alkalmával, melyet hajdan három oldalról vett körül a viz. A földnyelven ' nagykiterjedésű Körös kultúrába tartozó telep helyezkedik el. A vasútépítési munkálatokkal ebból egy 60 m hosszú sávot elpusztítottak. Az elpusztított terület alkotta • telep szélét. A vasúti töltéshez kitermelt kubikgödör falában kb 1.5 m mélységben mutatkozik a kultúrréteg alsó határa. A felszínen nagy területet borítanak a jellegzetes diszű cserepek. 12/ Szelevény. Kisasszonypart II. A Demeter ér fordulóján a csépai kövesúthoz közel,vegyes /vonaldíszes, aeneolitihikua, bronzkori/leletanyaggal együtt Körös kultúrába tartozó cserepeket is lehet találni, komolyabb telepjelenségek nélkül. Ez a terület kb 800 m távolságra fekszik az előbb leirt teleptől. 13/ Szelevény. Pecekpart. A Pecekpart észak-déli irányban húzódó dombhát. A Körös hajdani árteréból félszigetszerűen emelkedik ki s a terület legmagasabb pontját alkotja. Terepjárásom során nem találtam Körös kultúrára jellemző leletanya-