KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

II. Tiszazug régészeti lelőhelyek

- 22 helyét is igénybe vette földkitermelés céljára. 4/ Kungyalu /régebben gyalupuszta/. Körtvélyea I. A Koplal0-haloran.il, a Tiszazúg északkeleti részén a Körös jelenlegi holtága előbb keleti irányban halad, majd nagy hurkot alkotva éppen ellenkező irányba,nyugat felé fordul. Az ig^ alakult hurok tövében emelkedik a kelet felé néző magas partvonulat, mely hozzá tartozik a kb. 5 km hosszú délnyugat felé húzódó Körtvélyes partvonulathoz. A partszegélyen Molnár Sándor tanyája környékén nagykiterjedésű vonaldíszes kerámiát tartalmazó telep leletanyag között szórványosan a Körös kultúra jellegzetes cserepei is megtalálhatók a felszínen. 5/ Kún3zentmár

ton. Kékes VII. Vasúti hidfő. A Körtvélyes partvonala a Zalka Máté T.Sz. tanyaközpontjától délre Kékes néven folytatódik móg rövid távon délnyugat felé, majd megtörik és előbb nyugatra, majd délkelet felé fordulva nagy félkört ir le és igy éri el a vasúti hid közelében a Körös jelenlegi med rét. A délkeleti irányban haladó partrész majdnem párhuzamos a vasútvonallal. Ezen a p&rtrészen három halomszerű kiemelkedés látható egymás mellett. A Köröshöz legközelebb eső kiemelkedés a Körös kultúra hajdani telephelye. A felszini jelenségek kisebb kiterjedésű telepre engednek következtetni. Itt is a Körös kultúra jellegzetes cserepei találhatók. A telephely az irodalomból Schupiter Elemér közlése alapján vált ismertté./4o/ Kutzián Ida nagykiterjedésű telepet említ közvetlenül a vasúti hid lábánál./41/Ott /4o/ Schupiter Elemér, Neolithikus telepek Szentes környékén. DolgozatokiSzeged /továbbiakban Sz.D./ VII. 1931. 56.0. Banner János, A kopáncsi és kotacparti neolithikus telepek és a tiszai kultúra III.periódusa. Sz.D. VIII.1932.28o. /41/ Kutzián Ida, A Körös kultúra, Dis.Pann.II.23.1944.42.0.